Ha az ember eléri saját vágyait és megközelíti régen áhított célját, akkor a szürke, ködös hétköznapok meleg bordó tónusra váltanak, gyertyafénnyel dekorálva és néhol aranyporral megszórva. Mintha picit mindig karácsony volna…
94-5-d0000A5439cb3846b01df.jpg Könnyű nekik, szép kellékek között lakni – gondolhatnánk a kétségtelenül ünnepi hangulatot árasztó házban, ahol az angyalpopuláció számát csak a gyertyák mennyisége szárnyalja túl, és a mikrosütőt is zöld-bordó borostyánmintákkal álcázzák. Ahol egész évben a szekrény tetején marad a világító girland, májusban is adventi koszorú fogad a kapuban és Csipkerózsika-ágyban alszik el a háziasszony, pedig már nem kiskorú.
vizit6-d0000A56041d17a307fbd.jpg Kertvégi kis műhely Vendéglátóimnál nem pusztán munkahelyi ártalom a karácsony, ez rövid helyszíni vizitünk alatt is kiderül. Tényleg, de komolyan így gondolják jól érezni magukat egész évben, díszbe öltöztetett hétfőkön és szerdákon, örömteli munkával zajló keddeken és csütörtökökön. Sőt. Hétvégén sem bírják a passzív üdülést; átlátszó indokkal ki-kisurrannak a ház végi műhelybe, és csak órák múlva kerülnek elő onnan. Kata szabásmintát rajzol: egy barokk kanapé szoknyája készül, az aranyszín falitükröt már beszerezte hozzá, így lassan összeáll a szalon, melyet türelmetlenül vár a kuncsaft. A család felmenői Az egyedi varrományok a saját ruhásszekrényeikből „kiszivárogva” lassan a baráti társaság öltözetén, sőt divatkereskedések polcain landoltak. Kisvártatva beúsztak a képbe a lakástextíliák is: először saját otthonuk függönyei, a rokonok ágyterítői és az ismerősök ismerőseinek díszpárnái, mind-mind saját tervezésű és készítésű darabok. A kedvtelésből évek alatt szorgos manufaktúra lett, az esti öltögetés észrevétlenül családfenntartó vállalkozássá vált. S mint ahogy megannyi vizitkártyás történetünkben, itt is beleszólnak a jelenbe a család felmenői, akiknek tehetsége az unokák életében folytatódik?
