Ki ne szeretne ragyogó, színpompás növényektől roskadozó teraszt, balkont, tetőkertet. A balkon- és dézsás növények a legextrább kívánságokat is kielégítik, hiszen számtalan fajtájuk van.

Általában a miénknél melegebb éghajlatú vidékekről származnak, de egyre több az északi területeken honos fajta is.Számtalan fajtájukat 3 fő csoportba lehet rendezni. – Klasszikus dézsások: trópusi, szubtrópusi vidékről származó örökzöldek, nyáron virágzó cserjék, fűszernövények, fűfélék. Többségük évelő, a hideg telet nem szeretik.

– Klasszikus balkonnövények: trópusi, szubtrópusi területeken honosak. 1-2 évig szépek, aztán sajnos ki kel dobni őket. Az évelők teleltetésével meg lehet próbálkozni, bár az egyik sötét helyiséget, a másik világosat igényel. (petúnia, muskátli, begónia, fukszia) – Edénykultúrában nevelhető kerti növények: Nagyrészük gond nélkül tölti a telet a szabadban, de az sem árt meg neki, ha megvédik a hidegtől. (cserjék, napraforgók, konyhakerti növények, hagymás virágok, örökzöldek)

A növények a trópusi éghajlathoz alkalmazkodtak, tehát lakhelyüktől távol nem mindegy, mekkora a tengerszint feletti magasság, milyen a talaj minősége, mennyi a csapadék. – Nedves területek: folyamatos a csapadékellátás eső, harmat formájában, savanyú talaj jellemző. A növények a magas páratartalmat kedvelik, elviselik a félárnyékot. Teneriffe, Kelet-Ázsia, Délkelet- Ausztrália, Tasmánia. Honos növények: korallkerep, eukaliptusz, kínai enyvesmag, kínai kenderpálma.


– Száraz, félszáraz területek: szubtrópusi, meleg mérsékelt öv, sivatagos, félsivatagos vidék. A talajban szinte semmilyen tápanyag nincs, így nálunk sem igénylik a tápoldatozást, a növények elraktározzák a vizet, vagy kevéssel is beérik, szeretik a sok fényt. Izrael, Törökország, Ausztrália, Földközi-tenger partvidéke, Dél-Afrika. Honos növények: agávé, yucca. – Trópusi felföldek: meleg nappalok és hideg éjszakák váltakoznak, sok eső esik, gyors a tápanyag-körforgás. A növények sok fényt igényelnek, elviselik a hideg talajhőmérsékletet is. Ami a hidegben elfagy, képes újra kihajtani. Honos növények: golgotavirág, angyaltrombita.


Fontos, hogy a lakásban teleltetett növények rosszul viselik a változásokat. Nem bírják a túl erős fényt és a szelet. Fokozatosan kell szoktatni a kerti körülményekhez. Először árnyékos, szélvédett helyre kell tenni, majd ezután a végleges helyére. Az is jó megoldás, hogy borús időben kerül ki, amikor a felhők közül néha kikandikál a nap. Ekkor időszerű a növények tavaszi rendbetétele is. Le kell vágni azokat a részeket, amelyek rosszul viselték a telet, ha szükséges, át kell ültetni. Kezdetben ne locsoljuk sokat a növényt. Minél több új hajtást hoz, annál több folyadékot fog igényelni.


Már a levelek méretéből is lehet következtetni a vízigényre: – A húsos levelek, mint amilyenek az agávénak vagy a dorottyavirágnak vannak, elraktározzák a vizet, tehát könnyedén viselik a szárazabb időszakot is. – A kicsi levelek keveset tudnak párologtatni. Az ilyen növények -mirtusz, korallkerep, rozmaring- jól tűrik a sok napsütést, de a pangó vizet nem szeretik. – A nagy levelek sokat párologtatnak, a növényeket akár naponta többször is meg kell locsolni. Ide tartozik a banán és az angyaltrombita. De persze nemcsak a levél méretétől függ, hogy mennyit kell öntözni. Fontos tényező az évszak, az időjárás, az edény, és a tárolási hely.

Az öntözővíz soha ne legyen túl hideg. A csapvizet hagyjuk napon állni, melegedni, vagy használjunk esővizet. A mészre érzékeny növények (hortenzia, rododendron, erika) vizét lágyítani kell, például vízbe lógatott tőzeges zacskóval vagy vízlágyítóval. A vizet felülről kell a növényre önteni, hogy az mindenhova eljusson. Ha a nagy melegben a föld kiszárad, merülőfürdővel rendbe lehet hozni a növényt. A földlabdát addig kell a vízben tartani, míg nem jönnek fel buborékok. Ha napos, szeles helyen van a növény, több öntözést igényel. Így van ez csapadékhiányos időszakban, tőzeges vagy agyagos föld esetén, agyag és terrakotta edénybe ültetett növényeknél is. Kevesebb víz is elég télen, hűvös időben, szélvédett és árnyékos helyen, műanyag edényben tárolt növényeknél. Reggel és este ideális locsolni, délben tilos, mert a növény hősokkot kap, vagy a cseppek gyújtólencseként összegyűjtik a napsugarakat és megég a levél. A növény növekedését befolyásolja, hogy megfelelő talajba van-e ültetve. Egyes fajok a meszes, mások inkább a savanyú talajt kedvelik. Emellett az is döntő, hogy biztosítva vannak-e a szükséges tápanyagok. Otthon kevesen tudnak rendszeresen talajmintát elemezni, így a legegyszerűbb utánanézni, hogy melyik növény mit igényel, és azt megadni neki. Hamarosan induló növény-lexikonunkkal ehhez kívánunk segítséget nyújtani.