Jogi szakértőink segítségével most összeszedtünk mindent amit az online vásárlásról tudni érdemes. Ezt feltétlenül olvasd el mielőtt belevágsz a bútorrendelésbe!
Nemcsak a nagy áruházláncok, de más kereskedések is online vásárlási lehetőséget biztosítanak a kisebb vagy nagyobb bútorok megvásárlására. A 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szól, amely között kiemelt figyelmet érdemelnek a távollévők között kötött szerződésekhez kapcsolódó, az eladó kötelezettségeit és a vevő speciális jogait meghatározó részek.
Mi számít online vásárlásnak?
A távollévők között kötött szerződés olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak. Ez valósul meg amikor nem az áruházban, hanem személyes jelenlét nélkül, egy online felületen vásárolunk bútort.
Az online vásárlásnak szigorú jogi szabályai vannak,melyeket érdemes megismernünk.
Ki számít fogyasztónak?
Az interneten történő vásárlók közül kizárólag a magánszemélyeket lehet fogyasztónak tekinteni.
Mi az indoklás nélküli elállási jog?
Abban az esetben, ha a fogyasztó távollévők között kötött szerződés keretében vásárol meg például bútorokat, a vásárlót 14 napon belüli indokolás nélküli elállási jog illeti meg.
A fogyasztó ezen indoklás nélküli elállási jogát
- a) termék adásvételére irányuló szerződés esetén
- aa) a terméknek,
- ab) több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek,
- ac) több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak,
a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától számít.
A Megrendelő elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja.
A vásárlónak lehet, hogy csak annyi a problémája az árucikkel, hogy nem tetszik, előfordulhat, hogy utólag sokallja az árát vagy épp rájön a fogyasztó arra, hogy nincs szüksége a megvett termékre. Ilyen esetben tehát még az sem kell, hogy hibás legyen a termék, a fogyasztó lemondhatja a vásárlást.
Hogyan tudok élni az elállási jogommal?
A vásárló az indoklás nélküli elállási jogát a jogszabály által meghatározott 14 napos határidőn belül az eladóhoz intézett egyértelmű, írásba foglalt nyilatkozata útján gyakorolhatja. A vásárló elállása esetén e jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az elállási jogát tartalmazó nyilatkozatát a rendelkezésére álló határidő lejárta előtt elküldi (vagy postai úton feladja). Az eladó természetesen a 14 napos határidőnél hosszabb határidőt is meghatározhat az elállás közlésére, sok esetben az online felületeken 30 napos elállási lehetőséggel igyekeznek megnyerni a vásárlókat.
Az online áruháznak az értékesítési felület honlapján közzé kell tenni azt a nyilatkozat mintát, amelyet a vásárló az elállási jog gyakorlásához használhat.
Kinek kell kifizetni a visszaküldés költségeit?
A vásárló megfelelő elállás esetén köteles a terméket a saját költségén haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni. A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó a terméket a határidő lejárta előtt elküldi.
Mikor fizeti vissza az ellenértéket az eladó?
A vásárló elállása esetén az eladó haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül visszatéríti a vásárló által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket. Az összeg visszatérítésére a kereskedő olyan fizetési módot köteles választani, amelyet a fogyasztó is választott eredetileg a fizetésre.
Mikor nem élhetünk az indoklás nélküli elállási joggal?
A nem előre gyártott, hanem egyedi paraméterek alapján készített termékek esetében, melyet kifejezetten a vásárló személyére szabtak, vagy az ő kérésére állítottak elő, a vásárló nem élhet az indoklás nélküli elállás jogával.
Online vásárláskor nem minden esetben élhetünk indoklás nélkül az elállási joggal.
Mi a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás? Hogyan kell erről a vásárlókat tájékoztatni?
A vásárló indokolás nélküli elállási jogától eltérő, kifejezetten a vásárolt termék hibája alapján állnak fenn a kellékszavatossági, termékszavatossági és jótállási igények. A vállalkozás a jótállásra vonatkozó tájékoztatást a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség. E tájékoztatás a jogszabály mellékletében foglalt mintatájékoztató útján is megadható.
Milyen jogaink vannak vásárlóként kellékszavatossági igény alapján?
A vásárló – választása szerint – az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:
Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül a vásárló által választott igény teljesítése lehetetlen vagy a vállalkozás számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát a vállalkozás költségére a vásárló is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat.
Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban a vásárlónak kell viselnie, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra a vállalkozás adott okot.
Mennyi időnk van érvényesíteni kellékszavatossági igényünket?
A fogyasztó köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. Használt dolog esetén ez a határidő legfeljebb egy év.
Kivel szemben érvényesíthető a kellékszavatossági igény?
A vásárló a vállalkozással szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.
Íme az egyéb feltételek:
A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igény érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha a fogyasztó igazolja, hogy a terméket a vállalkozás nyújtotta (pld. számla rendelkezésre áll). A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már a vásárló köteles bizonyítani, hogy az általa felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.
Milyen esetben élhetünk a termékszavatossági joggal?
Ingó dolog (termék) hibája esetén a vásárló – választása szerint – a kellékszavatossági jogát vagy termékszavatossági igényt érvényesíthet.
Termékszavatossági igényként a vásárló kizárólag a hibás termék kijavítását vagy kicserélését kérheti.
Nem minden esetben a vásárlónak van igaza.
Melyik termék számít hibásnak?
A termék akkor hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy pedig, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
Mennyi időnk van élni a termékszavatossági igénnyel és kivel szemben érvényesíthető?
Termékszavatossági igény a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesíthető. E határidő elteltével a vásárló e jogosultságát elveszti.
Termékszavatossági igényét a fogyasztó kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja. A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén a vásárlónak kell bizonyítania.
Milyen esetekben nem kell a gyártónak (forgalmazónak) foglalkoznia a termékszavatossági igényünkkel?
A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy:
– a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy
– a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy
– a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered.
A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania.
Ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem lehet érvényesíteni. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben a vásárló érvényesítheti.
Mi a jótállás és milyen határidőn belül érvényesíthető?
Ha a vállalkozás jogszabály vagy szerződés alapján jótállásra köteles, ennek időtartamáról a vásárlót tájékoztatni kell.
Hibás teljesítés esetén a vállalkozó jótállásra köteles.
Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (kijavítás, kicserélés, végső esetben elállás).
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási szabályokat külön jogszabály, a 151/2003 (IX.22.) Kormányrendelet szabályozza. A rendelet melléklete felsorolja azokat a tartós fogyasztási cikkeket, melyek kötelező jótállási időtartamára ezen rendelet szabályait kell alkalmazni. Mindez azért lényeges, mert a vállalkozás ennél kevesebb jótállási időt nem adhat, csak többet. 2021. január 1-től a kötelező jótállási idő sávonként változik. Bútorok tekintetében az említett melléklet 23. pontja ad eligazítást a következők szerint: 10 ezer forintot elérő eladási áru bel- és kültéri bútorok, fekvőmatracok.
Hogyan alakulnak a kötelező jótállási idők?
- a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
- b) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
- c) 250 000 forint eladási ár felett három év.
A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
Érdemes figyelni rá, hogy az üzembe helyezés megvalósuljon a vásárlástól számított 6 hónapon belül, ugyanis ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.
A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.
A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát.
A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.
A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti.
A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.
Nem mindegy mennyi időn belül jelezzük jótállási igényünket.
Mentesülhet egy vállalkozás a jótállási kötelezettsége alól?
A vállalkozás jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igény egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthető, egyébként viszont a vásárlót a jótállásból fakadó jogok a kellékszavatossági és a termékszavatossági jogosultságoktól függetlenül megilletik.
