A szecesszió 19. sz. végén 20. sz. elején született mozgalom, amely elvetette a korábbi merev akadémizmus művészetét és a historizmust. A szó latin eredetű, jelentése kivonulás, elszakadás.
Az irányzat követői, – képző- és iparművészet területén alkotó művészek – , kiknek törekvése a nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika megteremtése. Ebben az Európa különböző területein felbukkanó stílusban, festők, építészek, bútortervezők, – országonkénti más-más elnevezése ellenére – egységes világképet alkottak, melyben a hangsúly az élénk színek alkalmazásán és az „organikus” jellegű formáláson volt. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták (ez egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), Franciaországban az Art Nouveau („új művészet”), Nagy-Britanniában a modern style („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés. Németországban a Jugendstil, Spanyolországban a Modernismo, Olaszországban a stile floreale („virágos stílus”) és a stile Liberty, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el.
szcesszio-klimt-d0000EA29a25bf8bbf683.jpg Ez a légies irányzat csodálatos értékeket adott egész Európának. Az építészet a korábbi merev formákat elhagyva leginkább a növényi alakzatokat igyekezett stilizálni, míg a belső tér megtervezésében szintén az az organikus díszítés a szimbolikus formák játszották a főszerepet. A külső és belső tervezés egységessé vált az épületek homlokzatától a beltér kialakításán és a falak díszítésén át a bútorzatig. A képzőművészet, a festészet területén látványos, érzelem dús alkotások születtek, ennek jeles osztrák képviselője Gustav Klimt és a cseh Alfons Mucha, illetve a francia festő Henri Toulouse-Lautrec, kinek pályája még az impresszionizmusban indult. Az építészet kiemelkedő alakjai Otto Wagner osztrák építész a bécsi szecesszió megteremtője, Hector Guimard francia építész a párizsi metróállomások megalkotója és Antoni Gaudí katalán építész, kinek legjelentősebb alkotása a Sagrada Família Barcelona jelképévé vált. Hazánk is számos jelentős épülettel bővült, melyek nemcsak Budapesten találhatóak. Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön nevével kapcsolják össze, akinek többek között az Iparművészeti Múzeumot, a Postatakarékpénztár belvárosi épületét, a Törley-mauzóleumot és a kecskeméti Városházát köszönhetjük. De számos fontos épület született más építészek munkája által, mint például a szegedi Reök-palota, vagy a budapesti Moulin Rouge (eredetileg Somossy Orfeum) és a vele szemben álló Mai Manó Ház. E stílus látványos változást hozott az iparművészetben, bútorok, lakáskiegészítők és ékszerek tervezésében is. Ebben az időben születtek olyan időtálló bútorok, mint a Thonet bútorok, vagy Louis Comfort Tiffany üvegmunkái és lámpái. Ebből az impresszív mozgalomból született új iparművészeti stílus, az art deco.
