Az, hogy az ember mit lát, ha kinéz egy lakás ablakán, erősen meghatározza az adott lakás által nyújtott „életminőséget”. Képzeljük el, milyen lehet például egy olyan lakásban élni, ahol az ember a kádban fekve éppen az Eiffel-toronyra lát rá.
A legtöbb turista, ha Párizsba veti el jó sorsa, általában felmegy az Eiffel-toronyba; aki jól bírja a szédítő magasságot, akár a legtetejére is felliftezik, de legtöbbször a szédülősebbek is felmerészkednek legalább az első „emeletig”, hogy felülről is vethessenek néhány pillantást erre a csodás városra. És aki innen, erről a világ talán leghíresebb „magasleséről” néz szét, az a horizontig elterülő, hatalmas metropolisz házrengetegével fog farkasszemet nézni. Eközben pedig biztosan sokaknak eszébe jut, hogy vajon milyen lehet ezek mögött az ablakok mögött élni; milyen lehet az, ha a lakásából kipillantva az ember éppen Párizs jelképére lát. Nos, a Lakáskultúra olvasóinak most lehetőségük nyílik „belépni” egy ilyen lakásba, hogy – még ha csak fotók segítségével is – a saját szemükkel láthassanak egy ilyen „kilátást”.
45306-3632-3-d00003076559ffb6ac5f7.jpg
A lakás, amelyben járunk, Párizs egyik modern építésű házának a legfelső szintjén található, ami – többek között – azzal a különlegességgel jár, hogy a tető egy részén nagyméretű felső világítóablakot lehetett kialakítani. Így aztán a „fény városának” közepén az itt lakók valóban fényárban élnek. S mindezt a tulajdonosok még azzal is megfejelték, hogy az egész lakásban szinte kizárólag világos színeket használtak, nemcsak a padlóburkolatok, vagy a falak tört fehérjének az esetében, de a nagyméretű bútorok huzatán, vagy éppen a székek egységesítő takaróján is.
45305-3631-2-d000030777b060fb1e280.jpg
A hatalmas, fényjárta terek és a világos bútorok együttes látványa az egész lakásban mindenütt a tisztaság, a jó áttekinthetőség és a kényelem érzetét sugallja. Aki ide belép, az valóban rögtön otthon érezheti magát. A lakás központi tere a hatalmas nappali, amelynek egyik felében – az egyébként két oldalra is nyitott kandalló előtt – két kis üvegasztalka köré rendezett ülőgarnitúra szolgál a vendéglátás színteréül. A tér másik oldalán, mindössze egy oszloppal elválasztva található egy nagyméretű asztal, amely az ablakok alatt ugyancsak kényelmes kanapékkal, a másik két oldalon viszont a többi ülőalkalmatossággal azonos színű huzatokkal „egységesített”, magas támlás székekkel van körülvéve – ez az ünnepi étkezések, a vendégfogadó vacsorák terrénuma. Az ablakok alatt az egész helyiség végig azonos burkolatot kapott, aminek a teteje széles párkányként szolgál, alsó részében pedig helyenként könyvespolcokat alakítottak ki. A nappali óriási, nyitott terében mindössze a kandalló másik oldalán egy kisebb, csak a kandallót magába foglaló fallal szeparált beugró ad lehetőséget némi elkülönülésre. Az amúgy is kevés falfelületen mindössze két nagyméretű, modern festmény, valamint az ebben a fényárban magukat kiválóan érző növények visznek jó kontrasztú színfoltot az enteriőr fehérségébe.
45307-3633-4-d0000307898f9344252f6.jpg
A lakás másik centruma a nyitott konyha és az ahhoz csatlakozó „hétköznapi” étkező. A két funkciót mindössze az L-alakú pult egyik fele választja el, a pult másik, alacsonyabb „szára” maga a körbejárható konyhai munkapult, amelyben a mosogató is helyet kapott, míg a sütő, a tárolószekrények és a hűtő a fal mellé kerültek. A pult felett egy érdekes, térbe függesztett polc is jelzi a lakás többi része felé a konyha határát.
45308-3634-6-d0000307957fa4e109252.jpg
Az egyetlen igazán szeparált helyiség a lakásban a tulajdonos házaspár hálószobája, amelyben a fa dominál. Az egy lépcsőfoknyival megemelt helyiség egyik oldalán faltól falig, plafontól padlóig épített gardróbszekrényeket építettek be, s ugyanilyen anyagból készült a többi fal burkolata is, amelyben, akárcsak a nappaliban, itt is könyvespolcokat alakítottak ki. A helyiség érdekessége egy, a plafonra szerelt sínen mozgatható, padlóig érő függöny, amellyel szükség esetén el lehet keríteni a franciaágyat.
45309-3635-7-d0000307A7e2fe853a5ce.jpg
A kifejezetten látványos megoldásokat felvonultató lakás talán legsikerültebb része azonban a fürdőszoba: ezt a helyiséget a nappali végéből egy üvegfallal választották le, amit – akárcsak az ablakok nagy részét – reluxákkal lehet átláthatatlanná tenni. A fürdőbe ugyancsak fabútorokat építettek be, de a szaniterek természetesen itt is hófehérek. És mert ennek a helyiségnek is nagyméretű ablak foglalja el az egyik falát, így a kilátás innen is ugyanolyan, mint a nappalit körbevevő ablakok egy részéből is: az ember, ha kitekint innen, éppen az Eiffel-tornyot láthatja maga előtt. Rajta a rengeteg turistával, akik onnan lepillantva esetleg éppen azon gondolkoznak: vajon milyen lakás rejtőzhet a szemben lévő ablakok mögött?
