A Kálvinista Róma, vagyis a délnyugat-svájci Genf belvárosában, a vízben álló szökőkútjáról ismert tópartra lereszkedő egyik főutcában áll az az elegáns, sokemeletes bérpalota, amelynek egyik lakásában él vendéglátónk.
68739-43-d000049F19afbdebd90f8.jpg
– Amikor először jártam itt, azonnal megfogott a terek hallatlan nagyvonalúsága, az építészeti elemek klasszikus eleganciája – meséli a lakás tulajdonosa. – A hatalmas ablakokon beáradó rengeteg fény, a mennyezeten körben végigfutó stukkódíszek, a gyönyörű, nagy, kétszárnyú ajtók, és mindenekelőtt a nappaliban álló, hatalmas, tükrös kandalló láttán azonnal úgy éreztem: nekem mindenképpen itt kell laknom.
68737-41-d000049F240682ea62a6f.jpg
68738-42-d000049F3e03793fc736f.jpg
Ugyanakkor azt is tudtam, hogy akármennyire is „nagypolgári” maga az épület, és benne a lakás, én bizony semmiképpen nem akarok magam körül régi bútorokat, vastag textilekkel, barokkos nipekkel telezsúfolt enteriőröket látni. Annál is kevésbé, hiszen tudtam, hogy nem egyedül fogok ide költözni, hanem két állandó „lakótársammal”, a kutyáimmal, márpedig az ő jelenlétük sem igazán „kedvez” a klasszikus stílbútoroknak. De én magam is jobban szeretem az egyszerű, modernvonalú formákat, a tiszta, világos tereket. Amikor a lakás még teljesen üres volt, a fehér falak, az ugyanilyen, ráadásul magasfényű nyílászárók és falburkolatok, na meg a gyönyörű, de szintén nem túl sötét padló láttán szinte azonnal elhatároztam, hogy a berendezés színeiben nem fogom „visszafogni” magamat, hiszen ebben a semleges, sőt, szinte „steril” környezetbe mindenféleképpen kell valami éles kontraszt. És mivel a kedvenc színem a lila, így hát elsősorban ezt a színt igyekeztem behozni a berendezésbe. Így került a nappaliba, a kandalló elé ilyen kanapé és fotel, s egy ehhez illő, hasonló árnyalatú, vastag, puha szőnyeg. A garnitúra közepére pedig egy hirtelenjött ötlettel egy olívazöld asztalkát állítottam, ami számomra is váratlanul igazán jól mutat a lilákkal együtt. Ezek után azonban be kellett látnom, hogy több színt már nem tehetek ide, tehát a többi bútor – a műanyag székek, a kis tálalóasztalkák, a kandalló két oldalán a falipolcok – már csak fehérben és feketében kerülhettek ide. Ugyancsak fehér a nappali másik oldalán álló, nappali heverészésre is alkalmas alacsony ülőalkalmatosság, valamint ilyenek, vagy tiszta fémszínűek a helyi világítást adó lámpák is.
68740-44-1-d000049F43495da7f7b74.jpg
68741-45-d000049F5fa36fe5bb548.jpg
Szintén a lila lett az egyik domináns szín a hálószobámban is, ahol az ágytakaró „viseli” ezt az árnyalatot, de mert a nappaliban olyan jól összejött az olajzölddel, így itt egyetlen falat, az ágy mögöttit saját kezűleg hasonló árnyalatúra festettem, sőt, „művészi hajlamaimat” kiélve még néhány virággal is díszítettem. A kiegíszítők ezek után itt is lehető legsemlegesebbek lettek: a lámpák fehérek, az ágy végében, annak teljes szélességében végigfutó alacsony asztalka fekete, a lepakolást segítő szék tiszta fémből készült. Ugyancsak tiszta fehér a pipereasztalom és a hozzá való, magas támlás szék is, ám ezek „egyhangúságát” egy kerek, tarka szőnyeg ellensúlyozza. A hálószobai fémszék „rokonai” állnak az étkezőasztal körül is, ám ezeknek az ülőrésze zöld műanyaggal van borítva, maga a nagyméretű asztal pedig nyers fa. A berendezésben egyedül itt tettem egy „gesztust” a lakás építészeti stílusa felé: az étkező felett egy régi, sokágú, klasszikus csillár lóg. Ugyanakkor itt is vannak helyi világítást adó fényforrások, amelyek esetében viszont már modern formákat választottam.
68742-46-d000049F63549a30d97b9.jpg
A nagy ebédlőasztal körül akár tízen is elférünk, a mindennapi étkezések lebonyolításá- ra a konyhában is van egy
68743-48-1-d000049F79bbfb43b079a.jpg
kisebb asztalom. Ennek a kiválasztása során ugyancsak nem fogtam vissza magamat: ez a lehető legélénkebb zöld színben pompázik, a hozzávaló székekkel együtt.
68746-48-2-d000049F8cf5f2f745073.jpg
A többi helyiségben, mint például az előszobában, vagy a fürdőszobában szinte kizárólag a praktikusságot tartottam szem előtt: csak a legszükségesebb darabok kerültek ide. Ugyanezért nincs például az előszobában szőnyegem sem, hiszen a mindennapi séták után a kutyák sokszor hoznak fel a lakásba némi sarat, márpedig ennek a feltakarítása sokal egyszerűbb a síma padlóról. Így aztán a kutyákat sem kell „korlátoznom”, ők is ugyanúgy élvezhetik a lakás nyújtotta örömöket, mint én magam.
68745-47-d000049F929b535be413c.jpg
68744-44-2-d000049FA00066daecf28.jpg
