Szamosi György építész saját, kétszintes családi házuk tervezésekor a felső szintet bérbeadásra szánta. Magáról az épületről már részletesen beszámoltunk áprilisban megjelent Házak &Kertek különszámunkban; ezúttal a szintén sok jó ötletet fölvonultató bérlakást mutatjuk be.
– Milyen belsőépítészeti elvek szerint készült a kiadásra szánt, felső szint? – tudakolom az építésztől. – Hogy a kertünk minél nagyobb alapterületű maradjon, a járdaszinthez közel, egymásra merőlegesen helyeztem el a két épületszárnyat. A kertbe nyúló részébe a nappali-konyha-étkezőt, az utca felőlibe pedig két hálót és két fürdőt terveztem, a földszinti és az emeleti lakásban egyaránt – magyarázza György. – A kiadásra szánt, emeleti szinten az étkező-nappali teréhez a vele egybenyitható étkezőterasz, a nappalihoz pedig külön erkély járul, így a mindenkori bérlők is részesülnek a kert látványának örömében. A színvilág semleges és egységes, így bármilyen ízlésű is a bérlő, könnyen tudja bebútorozni, berendezni. A falak, az ajtók, ablakok és a konyhabútor fehér színét a kültérivel azonos terrakotta csempeburkolattal egészítettem ki, mintegy egységbe foglalva így a teret. A nappaliban a vízszintes, vasbeton födém helyett a tető vonalát követő, így nagyobb belmagasságot adó, natúr színű faburkolat-lezárást alkalmaztam, ezzel jelentősen nőtt a hármas funkciójú helyiség légtere. A megfelelő méretű hálók és fürdők – ideálisan – keleti tájolásúak, s a beépített szekrények tükrös tolóajtóival tovább növeltem a háló térhatását. A felsorolt építészeti eszközök jól szolgálják elképzelésemet, miszerint a feszesen méretezett, funkcionális egységek tágas, világos, átlátható, a kerthez vizuálisan kapcsolódó lakóteret alkotnak. Úgy vélem, hogy a bérlők is ráéreztek a lakás hangulatára, építészeti értékére, s jó ízlésüknek köszönhetően derűs, világos, megnyugtató, nem zsúfolt otthont teremtettek maguknak. – A meglehetősen nagy kínálatból miért éppen ezt a lakást választottátok hosszabb távra? – tudakolom a lakást bérlő ifjú házaspár hölgytagjától. – Korábban Észak-Franciaországban, francia származású férjem vidéki családi házában laktunk, mintegy 150 négyzetméteres, kényelmes lakásban – meséli Krisztina. – Amikor úgy döntöttünk, hogy Magyarországon telepszünk le, átmeneti megoldásként a bérlakást választottuk. A keresést a világhálón kezdtük el, s itt pillantottuk meg ezt a házat, illetve lakást. Minthogy elképzeléseinkhez ez állt a legközelebb, nem is kerestünk tovább, hanem a lehető leggyorsabban kibéreltük. Tetszett a beosztása, a nagy ajtókkal, ablakokkal határolt belső terek kapcsolata, nagysága, színvilága, és hogy csupa fény az egész lakás. További vonzerőt jelentett a budai zöldkörnyezet, és a nagy kert látványa a nappalival egybenyitható teraszról. – Gondolom, ezek után a bebútorozás sem okozott különösebb fejtörést. – Franciaországi otthonunkban régi bútorok vettek körül bennünket. Úgy gondoltuk, hogy a változatosság kedvéért itt modern darabokkal rendezkedünk be. A bútorüzleteket járva azonban rá kellett jönnünk, hogy az igazán igényes, modern bútor drágább, mint a legtöbb régi. Így aztán az utóbbiak mellett maradtunk. Többségüket – a számunkra még elérhető árú biedermeier darabokból válogatva – bizományi áruházakból szereztük be. És hogy a különböző helyekről származó darabokat egységessé tegyük, azonos anyagú és színű bútorszövettel húzattuk át valamennyit. Ehhez egyik kedvelt árnyalatunkat, a törtfehéret választottuk. Másik kedvencünk a fürdőszoba csempeburkolatán készen kapott kék, amelynek árnyalata a hálónkban is megjelenik a képeken és a lakástextílián. – Ha jól tudom, saját házat szeretnétek építeni magatoknak. Mi az elképzelésetek? – A franciaországi ház az etalon, de néhány jó ötletet innen is szívesen hasznosítanánk. A tervezéssel pedig természetesen Szamosi György építészt bízzuk meg.
