Életünk megközelítőleg 90 %-át épületeinken belül töltjük, a belső kényelmünk biztosítása mellett viszonylag kevés figyelmet fordítunk arra, hogy élettereink komfortjának része, hogy milyen az épületünk páraháztartása, a szerkezetek légtömörsége, a belső terek szellőzése, holott hosszú távon jelentősen kihatnak egészségünkre is. Ha gondosan figyelünk a tervezésre, kivitelezésre és az anyaghasználatra, elkerülhetők lesznek a sok bosszúságot okozó penészesedési és páraproblémák.
A penészesedéshez folyamatosan nedves felületre van szükség, 3-7 nap alatt csíráznak ki a gombaspórák, ha kedvezők számukra a feltételek. A szerkezetek nedvesedése, a folyamatos páralecsapódás penészgomba telepeket képes létrehozni szerkezeten kívül és szerkezeten belül is. Sok esetben nem látszanak ezek a problémák szabad szemmel, viszont a levegőbe kerülő spórák hosszú távon az egészségre is káros hatással lehetnek, allergiás reakciókat is okozhatnak. Míg korábban a penészproblémák jellemzően régi dohos, nedves épületeket érintettek, napjainkban a tendencia megfordult és az új épületek nem megfelelő szerkezettervezése és szellőzés miatt gyakori fejtörést okoznak a tulajdonosoknak.
Nem minden a vastag szigetelés
A nem megfelelően megtervezett energiahatékony új épületek és épületfelújítások számos kockázatot hordozhatnak, amennyiben hőhidasak a szerkezetek, légzárási, páratechnikai problémák lépnek fel, vagy nem biztosított a megfelelő szellőztetés! Azt gondolnánk, hogy ha jó vastag szigetelést választunk és jól záró nyílászárókat alkalmazunk, ilyen problémák nem fordulhatnak elő. Pedig a vastagabb szigetelés jobban ki tudja hozni a hőhidas területeket, a jobb légzárású nyílászárók alkalmazásával a szellőzési viszonyok megváltoznak, megemelkedik a belső terek páratartalma és a hidegebb felületeken ott is páralecsapódás léphet fel, ahol korábban nem volt.
A választott szigetelések típusa és páradiffúziós ellenállása sem mindegy a tervezés során. A ROCKWOOL kőzetgyapot hőszigetelései kiváló páraáteresztő képességekkel rendelkezik számos más kedvező tulajdonsága mellett, amiért érdemes bazalt kő alapú ásványgyapot szigetelést alkalmazni.
A belső térből kifele haladva az esetek többségében az a jó, ha egyre kisebb páradiffúziós ellenállású anyagok helyezkednek el a szerkezetekben. A kőzetgyapot szigetelések külső oldali alkalmazása ennek pont megfelel. Nem képeznek páragátat, nem lesz olyan az épületünk, mintha nylonba csomagoltuk volna. Ahhoz viszont, hogy kedvező páraáteresztő tulajdonságuk a szálas szigeteléseknek érvényesülni tudjon, megfelelő tervezésre, kivitelezésre és páratechnikai méretezésre van szükség!
Hol a probléma gyökere?
A szerkezetek nedvesedése számos okra vezethető vissza:
⦁ beázások, vizesedések
⦁ szerkezeti nedvesedés hőhidasság miatt
⦁ szerkezeti nedvesedés nem megfelelő légzárás miatt
⦁ szerkezeti nedvesdés nem megfelelő páravédelem okán
⦁ nem megfelelő szellőzés
⦁ túlzott nedvesség terhelés, kondenzáció
⦁ hőszigeteletlenség
⦁ alul fűtöttség
⦁ kedvezőtlen belsőépítészeti kialakítás, bútorozás
⦁ építési nedvesség
⦁ nem megfelelő rétegrend és anyaghasználat
⦁ kivitelezési hibák
⦁ használatban bekövetkezett változások
Egy-egy hiba már önmagában is gondot okoz, de a tapasztalatok alapján sajnos a problémák halmozottan szoktak megjelenni. Gyakran ott is, ahol például az épületfelújítást megelőzően nem volt gond.
A problémák jó minőségű anyagok használata esetén is jelentkezhetnek, ha a szerkezetek felépítése, rétegrendje, csomóponti kialakításuk nem megfelelő. Az épületfizikai folyamatokra figyelemmel kell megtervezni és megválasztani a helyes műszaki tartalmat és anyaghasználatot. Sok esetben kialakulásuk a használattal is összefügghet. Ha például nagyobb lesz a páraterhelés egy lakásban, mert bővült a család. Úgy kell megterveznünk és kialakítanunk az épületeinket, hogy normál használat mellett a használati szokásokban bekövetkezett változások ne legyenek hatással az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságára.
A rettegett hőhidasság
Amikor egy meglévő épülethez hozzányúlunk, érdemes megfelelő diagnosztika megléte mellett megtennünk ezt. Lehet ugyanis, hogy a későbbi vizesedés, pont a beavatkozásokkal fog összefüggeni. Ha például egy bérház homokterítéses pincéjének aljzatát le szeretnénk burkolni, betonozni, elzárva a talajpára szabad eltávozásának az útját, lehet, hogy a későbbiekben a falszerkezeten fog megjelenni a hőhidasság.
Az épületek határoló szerkezeteinek megfelelő mértékű, felületfolytonos és közel egyenértékű hőszigeteltsége elengedhetetlen ahhoz, hogy ne alakuljanak ki hőhidak és azok mentén páralecsapódás. A túlzott hőszigetelés is okozhat problémákat. Például ha egy falszerkezet hőszigetelő képessége megközelítőleg négyszer jobb az ablakok hőszigetelő képességénél, számolnunk kell azzal, hogy az nyílászárón csapódik le a pára. Így a folyamatos nedvesség miatt téli időszakban megjelenhetnek penészes felületek.
Ha utólagosan szigetelünk egy épületet, az erkélylemezek, lábazatok, teraszok, tetőtéri mellvédek környezete szokott a legkritikusabb terület lenni hőhidasság szempontjából, mivel a kötött szerkezeti méretek nem mindig teszik lehetővé a megfelelő vastagságú szigetelés elhelyezését. Ezekben az esetekben nem zárható ki, hogy a szigetelt és szigeteletlen szerkezetek határán lévő hőhidak mentén kicsapódik a nedvesség és beindul a penészesedési folyamat. Akkor is, ha a meglévő épület esetében ilyen probléma nem állt fenn.
Hőhidasság alakulhat ki nem megfelelően illesztett, kivitelezett szerkezeteknél is, vagy ha például nem megfelelő mechanikai tulajdonságú terméket választunk, amely lecsúszik, tömörödik stb. és a későbbiekben nem tudja ellátni hőszigetelési feladatát. A ROCKWOOL tervezési segédlete megfelelő műszaki paraméterű termékekkel segíti a hőhídmentes kialakítást. A Deltarock éklemez például egy olyan szabadalmi termék, mely rögzítés nélkül befeszül magastetőknél a szarufák közé. Nem csúszik le, lem mozdul el, és képes a fa természetéből fakadó mozgásokat is felvenni, ezáltal nem lesz az illesztések mentén filtrációs hőveszteség sem.
Meglévő épületek esetében érdemes a munkák megkezdése előtt és azt követően hőkamerával feltárni a hiányosságokat, ellenőrizni a megfelelőséget!
Nem megfelelő lég- és párazárás
A hőhidasság mellett a penészesedéssel járó épületkárok nagy része a nem megfelelő lég- és párazárásra vezethetők vissza. Azon túl, hogy az épületünk energetikai szempontból sem fogja elérni a kívánt szintet, jelentős szerkezeti károkkal is számolhatunk, ha nem vesszük figyelembe az alapvető fizikai folyamatokat.
Míg a hőhidasság problémái az épület használója számára viszonylag jól látható módon jelentkezik, addig a lég- és párazárás hibái okozta károk sokszor sokáig láthatatlanok maradnak, ha azok a szerkezeten belül jelentkeznek. A védelmi síkok felületfolytonosságát, egyenértékűen kell mindenhol biztosítani.
Ha a csomópontokat nem alakítjuk ki megfelelően, a gyártó és a rendszergazdák utasításainak a maradéktalan betartása mellett, előbb-utóbb építési hibákkal, problémákkal kell szembenéznünk. Az is fontos, hogy rendszerelvűen gondoljuk végig a műszaki megoldásokat. Például a párazáró fóliák illesztéseihez, az átvezetések környezetének a lezárásához a gyártó által ajánlott termékeket használjuk, mert csak ezek tudják élettartamuk alatt a megfelelő védelmet ellátni.
A légzárási problémák együtt járnak a páratechnikai problémákkal, mivel ahol a levegő akadálytalanul tud közlekedni, ott a pára is. Tipikus hiba, hogy a korszerű, nútféderesen csatlakozó falazóelemmel készülő falszerkezetek külső és belső oldalát nem látják el a gyártó által előírt vakolattal, belül gipszkartonnal helyettesítik. Kívül meg azt gondolják, majd a homlokzati hőszigetelés megoldja ezt a kérdést. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy ez nem igazán válik be. A belülről kifele érkező pára lecsapódik a szigetelés belső síkján és azon túl, hogy nedvesíti a szerkezetet, penészesedést is okoz. Mivel a szerkezet nem tömör, ugyan a penészesedés helye nem látható, viszont az apró gombaspórák akadálytalanul képesek a belső légtérbe is bejutni. Ezek a szerkezetet károsító hatásokon túl égészségi problémákat is okoznak.
A pára jellemzően az épület belsejéből a külső tér fele halad, de előfordulhat klimatizált, hűtött terek esetében, hogy a páravándorlás iránya megváltozik. Ezekre is oda kell figyelni a szerkezettervezésnél!
Építési nedvesség
Amikor még a tél előtt gyorsan tető alá akarjuk hozni a házunkat és beköltözni, számolnunk kell azzal, hogy a gyorsan elvégzett befejező munkáknak köszönhetően a szerkezeteinkben nagyon sok építési nedvesség marad bezárva, mely köszönhetően annak, hogy kívülről is például hab szigetelésekkel lezárjuk a távozásuk útját, csak nehezen, sokszor a belső tér felé tudnak eltávozni.
Az építési nedvesség hosszú idő alatt távozik a szerkezetekből, akár lehet egy évnél is hosszabb időszak. Az épületet használatba venni csak a teljes kiszáradást követően érdemes. Ellenkező esetben gombásodás, dohosodás, a szerkezetek vetemedése elkerülhetetlen. Segíthet az is, ha a homlokzati szigetelést későbbi időszakra halasztják, valamint a gyakori szellőztetés, magasabb hőmérséklet tartása is, annak érdekében, hogy szerkezeti károsodások és penészesedés elkerülhető legyen.
A nedves szerkezetek azon túl, hogy rosszabb hőszigetelő képességgel bírnak, amikor leadják a nedvességet, a párolgással további hőt vonnak el, tovább hűlnek, mely hideg felületeken a belső használat során keletkező pára lecsapódhat. Ez a probléma a kiszáradást követően megszűnik! Sokszor javasolnak a kivitelezők olyan megoldást, hogy nedves technológia (például vakolat) helyett alkalmazzunk gipszkarton borítást a falakon. Ez azonban nem minden esetben előny, ha nem garantálható a szerkezet légtömörsége újabb problémákat generálhatunk.
A megfelelő hőszigetelés kiválasztásához mindig gondolkodjuk szerkezetben! Segítségünkre lehet a jó döntés meghozatalában, ha a közelmúltban megjelent Szálas hőszigetelő anyagok elvárt műszaki teljesítménynek meghatározási elvei Építésügyi Műszaki Irányelvet átolvassuk.
Akik értéknövelő, tartós, környezetünket védő, természetes alapanyagú megoldásokat keresnek, amelyek választ nyújthatnak a hő-, zaj-, tűzvédelem területén napjaink kihívásaira, a biztonságos, komfortos, egészséges életterek létrehozása során, azoknak megfelelő választás a ROCKWOOL szigetelés.
Ha építési rendszerekhez, szerkezetekhez fejlesztett, komplex hőszigetelési megoldások érdeklik, kérdés esetén forduljanak szakértőinkhez bizalommal.
