Hazánkban több mint egymillió háztartás rendelkezik lakás-takarékpénztári szerződéssel, illetve megtakarítással. Az öngondoskodásnak ez a modellje tehát viszonylag széles körben lett ismert és elismert a hazai piacon, amely az idén januárban hatályba lépett törvénymódosítás eredményeként valószínűleg sokunk számára vált még inkább vonzó és egyben reális alternatívává az otthonteremtési céljaink megvalósításához.
? A lakáscélú állami támogatások elmúlt években tapasztalt fokozatos visszaszorítása, így különösen a szocpol eltörlése a gazdasági válság egyik szükségszerű következményének is tekinthető. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor előtérbe került a megtakarítások állami szintű ösztönzésének szükségessége, mint a válság egyik nyilvánvaló tanulsága. E cél megvalósítása, azaz a lakáscélú öngondoskodás hatékonyabb állami támogatása érdekében idén január elsejével több lényeges pontjában módosításra került a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény, megteremtve egy lényegesen rugalmasabb, életszerűbb és családbarát megtakarítási alternatívát a lakásigényeink eléréséhez. ? A köznyelvben lakáskasszának is nevezett öngondoskodási forma gyakorlatilag egy államilag támogatott lakásfinanszírozási lehetőség, amely egy előre meghatározott, de minimum 4 éves időtartamra megtakarításként, majd ezt követően, igényünk esetén, hitellehetőségként működik. Az öngondoskodást az állam úgy ösztönzi, hogy éves megtakarításaink 30%-ának erejéig, de legfeljebb évi 72 000 Ft összegben támogatást nyújt, amellyel kiegészíti havi rendszeres befizetéseinkkel gyarapított lakás-takarékpénztári számlánk egyenlegét. Havi kötelező megtakarításunk összege maximum 20 000 Ft lehet, amely után a lakás-takarékpénztár a jogszabályban előírt 1-3% éves betéti kamatot biztosít kamatadómentesen. Fontos, hogy a megtakarítási időszak lejártát követően összegyűlt betétünket kizárólag lakáscélra (lakásvásárlás, építkezés, felújítás, korszerűsítés) használhatjuk fel, ellenkező esetben elvesztjük a már megkapott állami támogatásokat. Végezetül, ha lakáscélunk megvalósítását az összegyűjtött megtakarítás nem fedezné, úgy lehetőségünk van egy azzal gyakorlatilag megegyező összegű, 3,9%-os fix kamatozású, forint alapú lakáskölcsönt igényelnünk a lakás-takarékpénztártól. E hitel felvételével nem is feltétlenül kell várnunk a megtakarítási időszak végéig, hiszen két év eltelte után már áthidaló kölcsönt vagy akar a szerződéskötéssel egyidejűleg – azonnali lakásigényünk kielégítése érdekében – azonnali áthidaló kölcsönt is igényelhetünk, amelyek viszonylag magasabb kamatszintje a megtakarítási időszak végén visszamérséklődik a normál lakáskölcsön kamatszintjére. ? A lakás-takarékpénztári törvény idén hatályba lépett módosításának egyik lényeges pozitívuma, hogy az eddigi nyolc évről tíz évre hosszabbodott meg az állami támogatás időtartama. Az évi maximum 72 000 Ft támogatást tehát ezentúl már nyolc megtakarítási év helyett tíz megtakarítási éven keresztül vehetjük igénybe ugyanazon szerződésünk után, és így a szerződéses összeg – amely saját megtakarításunkból, az állami támogatásból, a kamatokból és a felvehető hitelből áll – a korábbi hatmillió forintról nyolcmillió forint körülire emelkedett. A futamidő kinyújtásával megemelkedett szerződéses összeg így már akár egy lakásvásárlás reális esélyét is képes biztosítani, különösképp, ha családunkban többen is rendelkezünk lakás-takarékpénztári szerződéssel. ? A törvénymódosítás további célkitűzése a megtakarítások felhasználhatóságának rugalmasabbá tétele volt. Problémát jelentett eddig, hogy ha egy családban több szerződés volt, úgy a család minden tagjának tulajdonjogot kellett szereznie a közös megtakarításból megvásárolni kívánt lakóingatlanban, illetve felújítás esetén abban ugyancsak mindegyiküknek tulajdoni hányaddal kellett rendelkeznie. Különösen kellemetlen volt ez a megkötés akkor, amikor sokan a gyermekük mint kedvezményezett javára is megkötötték a lakás-takarékpénztári szerződést, mivel annak felhasználásakor a kiskorú gyermeket is be kellett jegyezni tulajdonosként a megvásárolt ingatlanba, amely velejárójaként az ingatlannal kapcsolatos bármely későbbi rendelkezés (pl. eladása, cseréje, megterhelése) már a gyámhatóság engedélyéhez lett kötve. ? A fenti visszásságok feloldása céljából az új szabályozás megteremtette annak lehetőségét, hogy a jövőben a közeli hozzátartozók lakás-takarékpénztári megtakarításai egymás között szabadon legyenek felhasználhatók. Ennek megfelelően a módosított törvényi rendelkezések biztosítják, hogy a közeli hozzátartozók – azaz a házastárs, egyenes ági rokonok, testvér, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekek, valamint az örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülők – összevonható módon használhassák fel lakáskassza-számláikat, és a családtagok megtakarításai így együttesen fognak tudni hasznosulni, akár közös lakáscélra, akár bármely közeli hozzátartozó egyéni lakáscéljának biztosítására. Lakáskultúra, 2011. április
