A lakástulajdon hasznosításának legtipikusabb formája a bérbeadás. A bérleti szerződés megkötése előtt nem árt azonban tisztában lenni a lakásbérletre vonatkozó legfontosabb szabályokkal, alapvető jogainkkal és kötelezettségeinkkel. A lakásbérleti szerződés felmondásával januárban foglalkozunk.
A magántulajdonban lévő lakások esetében – szemben az állami és az önkormányzati lakásokkal – a bérbeadót megilleti a szabad bérbeadás joga. A bérbeadó szabadon döntheti el, hogy kivel köt lakásbérleti szerződést, és a felek a lakbér összegét is szabadon határozhatják meg. A szerződésben nem szükséges részletezni a lakbér összetevőit, de annak feltétlenül ki kell tűnnie, hogy a kikötött lakbér magában foglalja-e a különszolgáltatások díját is (vízellátás, csatornahasználat, központi fűtés, melegvíz-ellátás stb.). A bérleti szerződés létrejöhet szóban, írásban, vagy akár ráutaló magatartással is. A lakásbérleti szerződés írásba foglalása során nem szükséges minden részletre kitérni, elegendő, ha a felek a szerződés lényeges tartalmi elemeit rögzítik. Feltétlenül fel kell tüntetni a felek nevét, meg kell jelölni a bérbeadásra szánt lakást, és utalni kell arra, hogy a bérlő a lakás használatáért pénzbeli ellenértéket fizet. A lakásbérleti jog nemcsak a lakásra, hanem a hozzá tartozó helyiségekre (fáskamra, pincerekesz stb.) is kiterjed. A bérlőnek tehát nem kell külön díjat fizetni a lakáshoz tartozó, vagy a közös használatra szolgáló helyiségekért (szárítóhelyiség, kerékpártároló), illetve az épülethez tartozó kert használatáért. Természetesen a felek másként is megállapodhatnak, például abban, hogy a kertet nem a bérlő, hanem a bérbeadó használja. A garázs azonban nem a lakáshoz tartozó helyiség, ezért annak használatáért külön helyiségbért kell fizetni. A szerződésben rögzíteni kell az átadás időpontját, mert a bérlő lakbérfizetési kötelezettsége ettől a naptól esedékes. A lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell átadni. Ennek a követelménynek a lakás akkor felel meg, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések (főzőkészülék, fűtő és melegvíz-ellátó berendezések stb.) üzemképesek. A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakást – beköltözés előtt – a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését is meg kell határozni. A bérlő tehát nem jogosult arra, hogy a bérbeadóval történő megállapodás nélkül végezze el a bérbeadót terhelő kötelezettségeket. A bérbeadó nemcsak az átadás időpontjára, hanem a lakásbérleti szerződés egész tartamára köteles biztosítani a lakás rendeltetésszerű használatát. Gondoskodnia kell az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, valamint a közös használatra szolgáló helyiségekben keletkezett hibák megszüntetéséről. A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartása szintén a lakás rendeltetésszerű használatát hivatott biztosítani, ezeknek a munkáknak az elvégzése azonban a bérlőt terhelik. Természetesen a felek másképp is megállapodhatnak; ilyenkor a lakbér mértékét ennek figyelembevételével kell megállapítani. Ha a bérbeadó a lakással összefüggő, törvényben meghatározott, illetőleg a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, akkor a bérlő választása szerint kijavításra, lakbérmérséklésre, illetőleg lakbér-elengedésre tarthat igényt. A lakás kicserélésére nincs lehetőség, végső soron a lakásbérleti szerződés felmondásának lehet helye. A bérlő a hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére is elvégezheti. Ennek az a feltétele, hogy írásban felszólítsa a bérbeadót a hiba kijavítására. A bérlő költségeinek egy összegben való megtérítését igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkákat volt kénytelen elvégeztetni. Ha az azonnali beavatkozást nem igénylő munkát a bérbeadó a bérlő felszólítása ellenére nem teljesíti – és azt a bérlő sem kívánja helyette elvégezni -, akkor a bíróságtól lehet kérni a bérbeadó kötelezését a hiba kijavítására. Az már a bérbeadóra tartozik, hogy a hibát milyen módon szünteti meg. Nem kötelezhető például a berendezés javítására, ha a kijavítás nem gazdaságos és a berendezés cseréje szükséges. Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a bérlő tűrni köteles az épület karbantartásával, felújításával, átalakításával és bővítésével kapcsolatos munkák elvégzését. Akkor azonban, ha a munkálatok csak az átmeneti kiköltözése esetén végezhetők el, a bérbeadó köteles részére ugyanazon a településen másik lakást felajánlani, és fedezni a költözésével járó költségeket.
