Paragrafus rovat cikkei

Rövid áttekintés a hazai ingatlanpiac és jelzáloghitelezés jövőjét is érintő jelentős változásokról.

Az ingatlanadó bevezetése körüli ötletbörze és a naponta változó szabályozási koncepciók miatt a vagyonadó véglegesen jóváhagyott szabályait az ingatlantulajdonosok közül sokan csak pontatlanul vagy alig ismerik.

Bizonyára sokan idegenkednek az ingatlanszerzés azon speciális formájától, amikor gátlástalan licitálók igyekeznek mások végrehajtás alá került lakását megszerezni jóval azok valóságos piaci ára alatt. Az ezzel kapcsolatban elterjedt félelmek és tévhitek feloldása, illetve az árverési maffiák felszámolása céljából az APEH idén januártól megteremtette az elektronikus ingatlanárverezés lehetőségét.

Az elmúlt hónapokban számos hiteladós életét keserítette meg a bankok kiszámíthatatlan és ellenőrizhetetlen szerződésmódosítási gyakorlata.

Az elmúlt hónapokban talán valamennyi devizahiteles a saját bőrén is kénytelen lett megtapasztalni a gazdasági és hitelválság eddig csak híradásokból ismert negatív következményeit. A törlesztőrészletek olykor horribilis növekedése különösen azokat hozta kilátástalan helyzetbe, akik a válság hatására munkahelyüket is elvesztették.

Aki lakásvásárláson gondolkozik, attól joggal lenne elvárható, hogy még az adásvételi szerződés aláírása előtt tájékozódjon a fizetendő illeték mértékéről és döntését ennek tudatában hozza meg. Ezt a körültekintést persze sokan elmulasztják, másokat pedig önhibájukon kívül ér aránytalan teherként a kirótt illeték. E pénzügyileg szorult helyzetek enyhítését szolgálja a fizetési könnyítés és az illeték mérséklésének a lehetősége.

Az ingatlan adásvételi szerződések megszövegezése köztudottan az ügyvédek feladata és egyben felelőssége. Az ingatlanvásárlás mindazonáltal életünk egyik legfontosabb ügylete, ezért ha a kiszemelt lakás vételárát netán csak részletekben tudnánk megfizetni, akkor nem árt tisztában lennünk az adásvétel lebonyolításánál gyakran elhangzó olyan fogalmakkal, mint a tulajdonjog fenntartása vagy éppen függőben tartása.

Az elmúlt években számos elképzelés, hír és álhír jelent már meg az egységes ingatlanadó bevezetésével kapcsolatban. A kezdeményezés mindeddig rendre elbukott, ugyanakkor a folyton változó koncepciók árnyékában lassan kikerült a sajtófigyelem célkeresztjéből az a nagy port felkavaró jogszabály, amely szerint 2006 elejétől luxusadó terheli a 100 millió forintnál értékesebb lakó- és üdülőépületeket.

A lakáscélú jelzáloghitelek elterjedése és a lakáshitelező bankok közötti mind élesebb verseny eredményeképpen lassan nincsen olyan banki hirdetés, amely valamely új kölcsönterméket ne tudna meglévő lakáshitelünknél kedvezőbb feltételekkel kínálni. Az időről időre kedvezőbbé váló kondíciók, kamatok és kezelési költségek sokszor felvetik tehát régi kölcsönünk lecserélésének a célszerűségét.

Általános feltételezés, hogy az új építésű lakások mind a beépített anyagok, mind a kivitelezés szempontjából magasabb minőséget képviselnek, mint a használt ingatlanok. Sajnos ez a nézet a valóságban nem mindig igazolódik, ugyanakkor egyértelműen az új lakások mellett szóló érv, hogy a később fellépő minőségi hibákkal szemben hatékony védelmet nyújthat a lakásépítő cégek 3 éves jótállási kötelezettsége.