Külföldiek ingatlanszerzése

A csatlakozási szerződés öt éves átmeneti időszakot biztosított hazánknak arra, hogy megszüntessük a tagállami állampolgárok termőföldnek nem minősülő ingatlanszerzését korlátozó megszorító rendelkezéseket. A tagállami állampolgárok (ilyennek minősül az uniós állampolgárokon kívül az Európai Gazdasági Térség tagállamainak, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy elbírálás alá eső államok – például Svájc – állampolgárai) ezen átmeneti időszak alatt csak annak a lakásnak, lakás céljára szolgáló épületnek, vagy építési teleknek a tulajdonjogát szerezhetik meg a belföldi személyekkel azonos feltételekkel, amelyben, illetve ahol életvitelszerűen kívánnak lakni. A csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül Magyarország tehát fenntarthatja a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan (ahol a külföldi nem életvitelszerűen kíván lakni) megszerzésére vonatkozó korábbi korlátozásokat. Ez azonban nem terjed ki azokra az uniós állampolgárokra, akik legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen tartózkodnak Magyarországon. Ők ugyanis a másodlagos lakóhely tekintetében is mentesülnek az engedély alól, ha a négy éves itt tartózkodást a területi idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolják. Főszabály szerint tehát a külföldi magánszemélyek és cégek a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát – az öröklés és az uniós állampolgárokra vonatkozó szabályok kivételével – az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi, illetőleg megyei közigazgatási hivatal vezetőjének engedélyével szerezhetik meg. Nemcsak a lakásvásárlás engedélyköteles, hanem engedélyt kell kérni a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (például üzlet, garázs, ipari terület), illetve a beépítetlen-, vagy lakóházzal, hétvégi házzal beépített telek, vagy tanya megszerzéséhez is. A hivatal vezetője csak akkor engedélyezheti a külföldi ingatlanszerzését, ha az önkormányzati, vagy egyéb közérdeket nem sért. Abban a kérdésben, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket, a hivatal vezetője a polgármester nyilatkozatát kéri, s annak figyelembevételével dönt az engedély megadásáról. Fontos hangsúlyozni, hogy a hivatalvezető az önkormányzati- és egyéb közérdek sérelmét szabadon mérlegelheti, és azt a polgármestertől eltérően is megítélheti. A közigazgatási hivatalnak lehetősége van megtagadni az engedélyt akkor is, ha a külföldi honossága szerinti állam nem biztosít a magyar állampolgároknak a belföldiekkel azonos elbírálást. Az erre vonatkozó nemzetközi szerződés, vagy viszonosság fennállásáról a Külügyminisztérium nyilatkozata az irányadó. A jogszabály értelmében az ingatlanszerzést akkor kell engedélyezni, ha az önkormányzati, vagy egyéb közérdeket nem sért, ha a külföldi a tulajdonában lévő belföldi ingatlant másik belföldi ingatlanra cseréli, vagy a tulajdonszerzés célja közös tulajdon megszüntetése, illetve ha a külföldi munkavégzés céljából igazoltan legalább öt éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik. Az ingatlanszerzést engedélyezni kell az önálló vállalkozóként hazánkban letelepedő külföldi állampolgár számára is, ha ez közvetlenül szükséges annak a gazdasági tevékenységnek a folytatásához, amelynek végzésére Magyarországon letelepedett. Mivel az ingatlanszerzés engedélyezése irányuló eljárás kérelemre indul, ajánlatos áttekinteni a beadvány szükségszerű tartalmi kellékeit és megkívánt mellékleteit. Különös jelentősége van ennek már csak azért is, mivel az eljáró hatóság a kérelem alapján tudja mérlegelni, hogy a külföldi ingatlanszerzése sérti-e a közérdeket, vagy az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat érdekeit. Az engedély megszerzésére irányuló kérelemhez mindenkor csatolni kell a külföldi honosságát igazoló közokiratot (útlevél, vagy személyi igazolvány), az ingatlanszerzésre irányuló szerződés egy (eredeti, vagy hitelesített másolat) példányát, valamint három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát. Az engedélyezési eljárás illetékét, 50.000 forintot a kérelem benyújtásával egyidejűleg – illetékbélyegben – kell leróni. A kérelemnek nincs külön formanyomtatványa, és erre vonatkozóan a jogszabályok sem állapítottak meg speciális formai és tartalmi követelményeket. A tényállás tisztázása érdekében célszerű a kérelemben feltüntetni, hogy a külföldi rendelkezik-e már Magyarországon ingatlannal, a most megszerzendő ingatlant milyen célra kívánja használni, évente mennyi időt szándékozik az ingatlanban tölteni, van-e esetleges magyarországi kötődése, bármely országban folyamatban van-e ellene büntetőeljárás. Különös jelentősége van a részletes indokolásnak azokban az esetekben, amikor a külföldi honossága szerinti állam és a magyar állam között az ingatlanszerzés tekintetben viszonosság nem áll fenn. A közigazgatási hivatalok általában ilyenkor sem utasítják el a külföldiek kérelmét, inkább hiánypótlásra szólítják fel az ügyfeleket. Vizsgálják, hogy az igénylőnek van-e áttelepülési szándéka, benyújtott-e letelepedési engedélyt, illetve van-e rendszeres jövedelmet biztosító munkája. Ha mindez létezik, akkor a két ország közötti viszonosság hiánya ellenére sem gördítenek akadályt az ingatlanvásárlás elé. Fontos hangsúlyozni, hogy magyarországi ingatlan külföldi állampolgár általi megöröklése esetére nem vonatkoznak az előbb részletezett szabályok. Úgyszintén nincs szükség engedélyezésre a külföldön élő magyar állampolgárok, valamint a bevándorolt, vagy menekültként elismert személyek ingatlanszerzése esetében sem. Végezetül érdemes említést tenni azokról a jogi „kiskapukról”, amelyek a fenti ingatlanszerzési korlátozások kijátszására adnak lehetőséget. Az engedélyeztetési eljárást el lehet kerülni, ha az ingatlant megszerezni kívánó külföldi Magyarországon céget alapít és az ingatlant a társaság nevére veszi. A cég ugyanis ilymódon belföldinek minősül, s így a belföldiekkel azonos elbírálás alapján szerezhet tulajdonjogot az ingatlanon. Ugyancsak jól ismert kibúvási lehetőség, hogy a külföldi állampolgár nem tulajdonjogot vásárol, hanem egy „stróman” közbeiktatásával – aki a papírok szerint tulajdonos lesz – haszonélvezeti joghoz jut. Az ilyen szerződések mellé gyakran egy öröklési szerződést is készítenek, amelyben a haszonélvezőket mint leendő örökösöket tüntetik fel.