Általános feltételezés, hogy az új építésű lakások mind a beépített anyagok, mind a kivitelezés szempontjából magasabb minőséget képviselnek, mint a használt ingatlanok. Sajnos ez a nézet a valóságban nem mindig igazolódik, ugyanakkor egyértelműen az új lakások mellett szóló érv, hogy a később fellépő minőségi hibákkal szemben hatékony védelmet nyújthat a lakásépítő cégek 3 éves jótállási kötelezettsége.
torott-lepcso-d000001DFe4b900d4c351.jpg Lassan fél évtizede hatályos az új építésű lakások minőségének garantálását szolgáló, a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló kormányrendelet, sokan mégsem tudjuk, mi a teendő, ha az újonnan megvásárolt lakásunk átvételét követően kisebb-nagyobb minőségi hibák merülnének fel. Ez a fajta tájékozatlanság egy sokmilliós új építésű ingatlan megvásárlása esetében akár felelőtlenségnek is tűnhet, nem árt ezért tisztában lenni a kötelező jótállás alapvető szabályaival. Mire terjed ki a jótállási kötelezettség? A jótállási kötelezettség lényege, hogy az építési-szerelési munkát végző vállalkozót (azaz a beruházót) jogszabályon alapuló helytállási kötelezettség terheli az értékesített új lakások hibátlanságáért és megfelelő minőségéért. A beruházó jótállási kötelezettsége kiterjed az újonnan épített lakások, lakóépületek épületszerkezeteire, valamint mindazon berendezési tárgyakra, amelyeket az új lakásba beépítettek és amelyeket a lakásunkkal együtt adtak át. Ezeknek a berendezéseknek a körébe tartozik többek között a főzőkészülék, a szagelszívó, a fűtő- és hűtőberendezés (klíma), a fürdőkád, a zuhanyzó, a mosdó vagy éppen a szellőztető berendezés, a beépített bútorok, a redőny és a csengő is. A garancia végezetül kiterjed a lakásokat kiszolgáló helyiségekre, egyebek között a tetőteraszra, a kapualjra, a lépcsőházra és a teremgarázsra is. Három éves jótállás az új építésű lakásokra A beruházót a jogszabályon alapuló jótállási kötelezettség a lakásunk átvételétől számított 3 évig terheli, és a felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a birtokbavétel után keletkezett. Mindez tehát azt jelenti, hogy ha a lakásunkban – annak használatbavételét követően, de még a 3 éves jótállási időszakon belül – valamilyen minőségi hibát észlelnénk (pl. repedés, egyéb rejtett hibák vagy valamely berendezés meghibásodása), akkor azt a beruházó a saját költségén lesz köteles kijavítani. Tizenöt napon belüli vizsgálat Jótállás alapján természetesen nemcsak a hiba kijavítását követelhetjük, hanem a lakásunkban jelentkező hiba jellegétől függően akár a vételár megfelelő leszállítását, illetve a törvényben előírt feltételek esetén a hibás dolog kicserélését vagy a hibás munka újbóli elvégzését is. A bejelentett hibát az építési vállalkozó 15 napon belül köteles megvizsgálni, és az igényünkről nyilatkozni. Ha a hibát elismeri, akkor azt köteles megfelelő időn belül kijavítani, a hibás berendezést kicserélni, illetve a hibásan kivitelezett munkát újból elvégezni. E munkálatokat a beruházó úgy köteles teljesíteni, hogy az a lakóépületünk, illetve lakásunk használatát lehetőség szerint ne akadályozza. Amennyiben a beruházó a kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja vagy nem végzi el, úgy azt a költségére mással is elvégeztethetjük. Bizonyítási teher Előfordul, hogy az új építésű lakásunkban fellépő hibákat és egyéb hiányosságokat azért nem merjük bejelenteni a beruházó felé, mert félünk az ezzel járó procedúrától, illetve a beruházó erőfölényes helyzetétől egy olyan jogvitában, amelyben vétlenségünket kellene bizonyítani a felismert hiba oka, illetve keletkezése kapcsán. Ez a félelem természetesen alaptalan, hiszen a jótállás érvényesítéséhez nem kell bizonyítanunk, hogy a lakásunk már az átadásakor is hibás volt, illetve azt sem, hogy a felismert hibát nem mi idéztük elő. Bizonyítási teher egyedül a beruházón van, neki kell ugyanis igazolnia állításunk ellenkezőjét, azaz hogy a hiba oka a lakás átadása után keletkezett. Ennek megfelelően, ha a beruházó a panaszunkat azzal hárítaná el, hogy a lakást, illetve annak valamely berendezési tárgyát nem a rendeltetésének megfelelően használtuk, úgy kérjük fel, hogy ezt bizonyítsa is be. Érvényesíthetőségi határidő Érdemes végezetül megemlíteni, hogy a jótállási igényeink érvényesítésének megkönnyítése céljából a beruházó az átadott lakásokról jótállási jegyet köteles kiállítani, amit legkésőbb a kulcsátadással együtt kell kézhez kapnunk. A jótállási jegynek tartalmaznia kell – többek között – a jótállás alapján minket megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit, valamint a beruházó és az általa javításra kijelölt szervezet nevét és címét is. Fontos hangsúlyozni, hogy a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy átadásának elmaradása nem érinti a beruházó jótállási kötelezettségét és így a jótállási igényünk későbbi érvényesíthetőségét sem.
