Az ingatlanforgalomban keletkezett többletjövedelmek elvonásáról számos adójogszabály tartalmaz különböző, gyakran igencsak átláthatatlan rendelkezéseket. Az ingatlan-ügyleteinket megelőzően nem árt tisztában lennünk a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az ingatlanok átruházásával kapcsolatos főbb szabályaival.
Amennyiben az ingatlanunkat annak megszerzését követő 15 éven belül el kívánjuk adni, úgy az elidegenítéséből származó jövedelem adóköteles. Hasonlóképpen adóköteles az ingatlanhoz kapcsolódó egyes vagyon értékű jogok (például a haszonélvezeti jog, a telki szolgalom, a bérleti jog) alapításából, átruházásából, megszüntetéséből származó jövedelem is. Az állam által „megcsapolásra” kerülő jövedelem nem azonos az ingatlan eladási árával (bevétellel), mivel jövedelemnek csak az átruházásból származó bevétel törvényben meghatározott kiadásokkal csökkentett összege tekinthető. A jövedelem kiszámítása során első lépésként az eladási árból le kell vonni az ingatlan megszerzésére fordított összeget, az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat. A megszerzésre fordított összeg nem más, mint az a vételár, amit az eladni kívánt ingatlanunk megszerzésekor az adásvételi szerződésben feltüntettünk. Amennyiben az ingatlant örököltük, vagy ajándékba kaptuk, akkor a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. Értéknövelő beruházásként azokat a kiadásokat lehet elszámolni, amelyek eredményeként az ingatlan forgalmi értéke nőtt. Ilyennek tekinthető például a közműfejlesztés, a komfortfokozat növelése, fürdőszoba kialakítása, vagy a tetőtér beépítése. Nem minősül azonban értéknövelő beruházásnak az állagmegóvás, mint például a festés, tapétázás. További költségként számolható el az ingatlan megszerzésekor kifizetett ingatlanszerzési illeték, a számlával igazolt ügyvédi költség, valamint az értékesítéssel összefüggő, igazoltan felmerült hirdetési díjak. A fentiek szerint kiszámított jövedelem évente 10 százalékkal csökkenthető, amennyiben az értékesítés és a szerzés között legalább hat év eltelt. A most eladni kívánt ingatlan megszerzésének évét követő évet első évnek tekintve először a hatodik évben nyílik meg a 10 százalékos levonás lehetősége, majd ez a mérték évenként további 10 százalékkal növekszik. Az eddig leírtaknak megfelelően fennmaradó összeg az adóköteles jövedelem, amely után az adó mértéke 20 százalék. Az adót az adóbevallásában kell megállapítanunk, és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig, azaz minden év március 20-ig kell megfizetnünk. Az adó megfizetése alól részben vagy egészben mentesülhetünk, ha az ingatlan átruházásából származó jövedelmet, vagy annak egy részét a jövedelem megszerzését megelőző 12 hónapon belül, vagy az adóbevallás benyújtásáig saját magunk, vagy közeli hozzátartozónk, illetve volt házastársunk részére lakáscélú felhasználásra fordítjuk. A lakáscélra fordított jövedelem után az adót tehát nem kell megfizetnünk. Előfordulhat persze, hogy a lakáscélú felhasználás csak az említett adóbevallási határidő után valósul meg. Ebben az esetben az adót meg kell fizetni, viszont a befizetett adóból – mint lakásszerzési kedvezményt – vissza lehet igényelni az ingatlan átruházásából származó jövedelem azon része utáni adót, amely összeget a jövedelem megszerzésének időpontját követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordítottuk. A törvény értelmében lakáscélú felhasználásnak minősül a lakás megvásárlása, vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzése, lakás építése, építtetése, illetve alapterületének növelése, ha a lakás legalább egy lakószobával bővül, valamint ide tartozik a lakótelek tulajdonjogának visszterhes szerződés keretében történő megszerzése is, ha azon a magánszemély (vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa) a törvényben meghatározott időtartamon belül lakóingatlant épít. Ezeken a tipikus eseteken túl lakáscélú felhasználás még a lakás legalább öt évre szóló haszonélvezetének, használatának, bérleti jogának megszerzése, illetőleg az idősek otthonában, vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzése is. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy nem fogadható el lakáscélú felhasználásként a hétvégi házként nyilvántartott ingatlan vásárlása, építése, bővítése, akkor sem, ha az az adózó állandó bejelentett lakcíme. A lakásszerzés ugyanis csak akkor tekinthető megvalósultnak, ha a tulajdoni lapon a „lakóház” bejegyzés szerepel. Úgyszintén nem valósul meg a lakáscélú felhasználás akkor sem, ha a megvásárolt építmény nem éri el a „szerkezetkész” készültségi fokot. Nem vagyunk jogosultak a lakásszerzési kedvezmény igénybevételére, ha új lakásunkat hitelből vásároljuk meg, még akkor sem, ha a vásárlás időben megelőzi a régi lakás eladását, mivel ebben az esetben az új ingatlan vételárát nem a régi ingatlan átruházásából származó jövedelméből fedeztük. Hiteltörlesztéssel tehát a lakás célú felhasználás nem valósul meg. Végezetül fontos megemlíteni, hogy a fenti kedvezmény csak akkor válik véglegessé, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakás, vagy jog a szerződés megkötésének (építkezés esetén a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének) évében, vagy az azt követő öt évben nem kerül átruházásra. Abban az esetben, ha az átruházás az említett időszakban megtörténik, akkor a lakásszerzési kedvezmény alapjául szolgáló összeget az átruházás évében jövedelemként kell figyelembe venni.
