Illetékmentes ingatlanajándékozás

E körülményre is tekintettel általános társadalmi elvárás, hogy a legszűkebb rokoni körön belül ne csak az öröklést, de az ajándékozást se sarcolhassa meg az állam különböző illetékterhekkel. ? A következetes és feltehetően többségi társadalmi igénynek engedve a jogalkotó idén augusztusban eltörölte az öröklési és ajándékozási illetéket az egyenes ági vér szerinti rokonok, valamint az örökbe fogadott gyermekek esetében. E lépéssel számos család számára egy csapásra oldódtak meg az öröklési illeték megspórolásával, a családon belüli vagyoni viszonyok rendezésének indokolatlanul magas költségeivel és az erre tekintettel alkalmazott színlelt adásvételi és egyéb szerződések megkötésével kapcsolatos dilemmák. ? A jövőben tehát nincs szükség arra, hogy legszűkebb családunkon belül – kifejezetten illetékspórolás céljából – az ingatlanajándékozási szándékunkat adásvételként leplezzük, és kitegyük ezzel magunkat különféle adóellenőrzéseknek, vagyonosodási vizsgálatoknak. Annak érdekében azonban, hogy véletlenül se számoljuk el magunkat, célszerű részletekbe menően is tisztában lenni a most hatályba lépett törvénymódosítással.

parag-belso-d000161E70abb86ae6ff2.jpg

? Az esetleges félreértések elkerülése érdekében fontos hangsúlyozni, hogy továbbra sem illeti meg minden vér szerinti rokonunkat az illetékmentesség. Legyen szó akár öröklésről, akár ajándékozásról, a mentesség – értékhatárra tekintet nélkül – csak az egyenes ági rokonainkra vonatkozik, azaz lefelé a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekünkre, unokánkra, déd- és szépunokánkra stb., felfelé pedig a szüleinkre, nagyszüleinkre, déd- és szépszüleinkre. (Az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat az új szabályok szerint mentességet élvez, mert a nevelt, illetve mostohagyermekkel ellentétben az örökbe fogadott gyermek és az örökbe fogadó szülő a vér szerinti gyermekkel, illetve szülővel esik egy tekintet alá.) ? A törvénymódosítás következményeként tehát csak a fentiekben említett egyenes ági rokonaink kerültek kedvezőbb helyzetbe. A házastársunk, mostoha- és nevelt gyermekünk, valamint mostoha- és nevelőszülőnk az örökségük, illetve ajándékozásunk után továbbra is illetékfizetésre lesznek kötelesek (lakóingatlan öröklése esetében a rájuk irányadó illetékkulcsok az ingatlan értékétől függően 2,5-11 százalék, lakóingatlan ajándékozása esetén pedig 5-12 százalék). Öröklés kapcsán fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a törvénymódosítás nem érintette a haláladó múlt évi részleges eltörlésének szabályait, azaz az imént említett rokoni kör 20 millió forintos értékhatárig továbbra is illetékmentesen juthat hozzá az örökrészéhez. ? A törvénymódosítás a vér szerinti egyenes ági rokonokra bevezetett illetékmentességen túl az eddigi illetékkulcsokat nem változtatta meg, azaz az örökölt vagy ajándékozott vagyontárgy értékétől függő sávos illetékmértékek a módosítással nem érintett rokoni kör (így pl. házastársunk vagy akár vér szerinti oldalági rokonaink) részére változatlan mértékben továbbra is fennmaradnak. Érdekességképpen persze el lehet gondolkodni azon, hogy a bevezetett módosítás következményeként immár nincs különösebb akadálya annak sem, hogy illetékmentesen tudjunk ajándékot juttatni akár házastársunk, akár testvéreink részére. Ehhez csak egy közös egyenes ági rokonra van szükség (pl. közös gyerek vagy közös szülő), akit illetékmentesen megajándékozhatunk, majd második lépcsőben e rokonunk ugyancsak illetékmentesen tovább tudja adni az ajándékot a neki egyenes ági, nekünk oldalági rokonunknak vagy házastársunknak. A törvény ilyen módon történő kijátszása jár persze némi többletköltséggel (kétszeres ügyvédi munkadíj és kétszer 6600 forint ingatlan-nyilvántartási igazgatási díj), de nagyobb értékű ajándék, így különösen ingatlanok esetében minden bizonnyal megtérül ez a kis befektetés. ? Az illetéktörvény módosítása kapcsán érdemes végezetül megemlíteni, hogy bár maga a törvénymódosítás 2010. augusztus 16-án lépett hatályba, de az illetékmentességre vonatkozó új rendelkezéseket nemcsak az ezen időpontot követően illetékkiszabásra bejelentett ügyekben kell alkalmazni, hanem a 2010. július 1. napján az APEH által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is. A mentesség megilleti tehát azokat az egyenes ági rokonainkat is, akik az öröklésükkel vagy ajándékozásukkal kapcsolatban már kézhez vették az illetékkötelezettségről szóló fizetési meghagyást, de az július 1. napján még nem vált jogerőssé. Lakáskultúra 2010. október