Aki építkezni kíván, vagy lakásvásárlás előtt áll, annak a felesleges költségek elkerülése céljából nem árt némi illetékjogi ismerettel is felvérteznie magát.
Bárki, aki ingatlanhoz jut – örököl, ajándékba kap, vagy ellenérték fejében szerez (vásárol) – annak fő szabály szerint az ingatlan forgalmi értéke után illetéket kell fizetnie. Lakásvásárlás esetén az illeték 4 millió forintig a forgalmi érték 2 százaléka, az afölötti rész után pedig 6 százalék. Ezek a „kedvezményes” illetékkulcsok kizárólag a lakásvásárlásra alkalmazhatóak, mivel minden más ingatlan (pl. telek, nyaraló, garázs) esetében általában 10 százalékos vagyonszerzési illetéket kell leróni. Lakásvásárlás esetén az illeték alapja a lakás forgalmi értéke, ami a gyakorlatban maga a vételár. Ettől eltérő, kedvezményes illetékalap alkalmazását írja elő a törvény a lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén. Ilyenkor ugyanis az illeték alapja az elcserélt ingatlanok – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Hangsúlyozandó, hogy ez a kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha mindkét ingatlan lakásingatlan volt. Az előző illetékkedvezményhez hasonlóan működik az úgynevezett cserepótló vétel esete is. Abban az esetben ugyanis, ha egy már meglévő lakásunkat a vásárlást megelőző vagy az azt követő egy éven belül eladjuk, akkor az illeték alapja csupán a vásárolt és az eladott lakások forgalmi értékének a különbözete lesz (függetlenül attól, hogy ez az értékkülönbözet negatív vagy pozitív). Fontos megemlíteni, hogy ez a kedvezmény is kizárólag lakástulajdonok eladása és vásárlása esetén jár, és ha egy éven belül több lakást vásároltunk vagy adtunk el, akkor az értékkülönbözet (illetékalap) megállapításánál egy lakásvásárlással szemben csak egyetlen – a számunkra legkedvezőbb illetékalapot eredményező – értékesítést lehet figyelembe venni. Az illetékkedvezmények vizsgálata során feltétlenül fel kell hívni a figyelmet az új építésű lakások vásárlásához kapcsolódó lényegesen előnyösebb illetékterhekre. Fő szabály szerint ugyanis egyáltalán nem kell illetéket fizetni az újonnan épített, 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás megvásárlása esetén, ha azt lakás építésére (építtetésére) jogosult vállalkozó építette (építtette) értékesítés céljára. Megjegyzendő, hogy tavaly ez az értékhatár még 30 millió forint volt, azaz az idén hatályba lépett törvénymódosítás igen szigorú megszorítást eredményezett az újépítésű lakások piacán. Új eleme azonban az illetéktörvénynek, hogy ha a lakásépítő cégtől vásárolt újépítésű lakás vételára a 15 millió forintot ugyan meghaladja, de nem éri el a 30 millió forintot, akkor nem kell megfizetni a 15 millió forintra jutó illetéket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a főszabályként fizetendő illetékösszegből levonhatjuk az illetékmentes 15 millióra eső 740 ezer forintot. E kedvezmény alkalmazásának további szigorú feltétele, hogy ilyenkor a fent már ismertetett „cserepótló” illetékkedvezményt nem lehet igénybe venni. Az illetéktörvény kedvezményt biztosít az első lakásukat megszerző fiatalok részére is. Eszerint a 35. életévüket be nem töltött fiatalok (lehetnek akár egyedülállók is) első lakástulajdonuk vagy tulajdoni hányaduk megvásárlásakor 50 százalékos illetékkedvezményben részesülhetnek, ha ezt az igényüket legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig (a kézhezvételtől számított 15 nap) bejelentik. Sajnos ennek a szabálynak a szépséghibája, hogy a kedvezmény összege nem lehet több 40 ezer forintnál, a megszerzett lakás vételára pedig nem haladhatja meg a 8 millió forintot. A legfontosabb illetékkedvezmények áttekintése során végezetül az építkezés céljából történő telekvásárlás esetét érdemes megvizsgálni. Az építkezés önmagában mentes a vagyonszerzési illeték alól, azonban az ahhoz szükséges telek megvásárlása – figyelemmel a 10 százalékos illetékkulcsra – igen komoly anyagi terhet jelenthet. Erre tekintettel a törvény illetékmentességet biztosít a lakóház építésére alkalmas telektulajdon vásárlása esetére, ha az adásvételi szerződés földhivatalba történő benyújtásától számított 4 éven belül a telekre lakóházat építünk. Ennek a mentességnek a törvényi feltételei igen szigorúak, a legkisebb hiba is elég ahhoz, hogy illetéket kelljen fizetnünk. A kedvezményt csak az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet megszerzése esetén lehet igénybe venni. A beépítetlenség azt jelenti, hogy a lakótelek üresen áll, azon építmény egyáltalán nem lehet. Ha a telken bármilyen építmény található (akár egy romos, lebontandó épület, vagy egy gazdasági épület), akkor célszerű előbb egy előszerződést kötni, majd az építményt elbontani, a bontás tényét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni, és csak ez után lehet az adásvételi szerződést megkötni. Ha az ingatlan teljesen üres, akkor érdemes ellenőrizni a földhivatalnál, hogy a tulajdoni lapon szereplő megnevezés megegyezik-e a valós állapottal, mert ha nem, akkor intézkedni kell a „beépítetlen terület” elnevezés feltüntetéséről. Javasolható továbbá, hogy az illetékes építésügyi hatóságnál tisztázzuk, hogy a megszerezni kívánt ingatlanra kiadható-e lakóházra szóló építési engedély. Ha a fentieknek eleget tudtunk tenni, akkor az illetékmentesség szempontjából további követelmény még, hogy az építési szándékunkat, azaz az illetékmentesség iránti igényünket be is jelentsük az illetékhivatalnak, méghozzá az illetékkiszabásról szóló fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül. Ha ezt elmulasztjuk megtenni, akkor a mentességet utóbb már nem vehetjük igénybe. Határidőn belüli bejelentés esetén az illetékhivatal a kiszabott illetéket felfüggeszti, és ha a lakóház felépítését a használatbavételi engedéllyel a 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül igazolni tudjuk, akkor a felfüggesztett illeték véglegesen törlésre kerül. Ellenkező esetben a meg nem fizetett illetéket késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetnünk.
