Az ingatlanadó bevezetése körüli ötletbörze és a naponta változó szabályozási koncepciók miatt a vagyonadó véglegesen jóváhagyott szabályait az ingatlantulajdonosok közül sokan csak pontatlanul vagy alig ismerik.
A vagyonadótörvény abból a célból született, hogy az állam egyes nagy értékű vagyontárgyak adókötelessé tételével elősegítse a vagyonarányos közteherviselés elvének fokozatos érvényre juttatását. Ennek megfelelően a jövő évtől nemcsak a lakóingatlanok, hanem a vízi és légi járművek, illetve a nagy teljesítményű személygépkocsik után is vagyonadót kell fizetnünk. Az ingatlanadó kapcsán a legtöbben a sokat emlegetett 30 millió forintos adózási értékhatárral nyugtatjuk magunkat, noha ténylegesen minden magyarországi lakóingatlan főszabály szerint adóköteles lesz, és ehhez képest csupán speciális kedvezményeket, illetve mentességi feltételeket állapít meg a törvény. Az adókötelessé váló lakóingatlanok alatt nemcsak a lakásokat, lakóházakat kell érteni, hanem az üdülőépületeket is (például hétvégi ház, nyaraló, apartman, csónakház). Az ingatlanadót annak kell meg- fizetnie (függetlenül attól, hogy magánszemélyről vagy cégről van szó), aki az adott naptári év első napján a lakóingatlan tulajdonosa. Ha az ingatlan közös tulajdonban van, akkor az adókötelezettség az összes tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában fogja terhelni. Ha lakóingatlanunkon haszonélvezeti (használati) jog áll fenn, az adót nem nekünk, hanem a haszonélvezőnek kell megfizetnie.
ingatlanado2-d0000DF33827a86135821.jpg
Nem kell ingatlanadót fizetnünk a 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakóingatlanunk után, ha az a lakcímnyilvántartás szerint a naptári év első napján a lakóhelyünkül szolgál, és ténylegesen is életvitelszerűen abban lakunk. A választásunk szerint további egy lakóingatlanunk is mentesülhet az ingatlanadó alól, ha annak forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. A harmadik és az összes többi ingatlanunk minden esetben adóköteles lesz az első forinttól kezdve, értékhatártól függetlenül. Adófizetésre leszünk kötelesek tehát akár akkor is, ha csak egyetlen lakóingatlannal rendelkezünk és annak forgalmi értéke nem éri el a 30 millió forintot, de hivatalosan nem ebbe az ingatlanba vagyunk bejelentve vagy ténylegesen nem ez az ingatlan az otthonunk. A lakóingatlanunk után fizetendő adó mértéke annak forgalmi értékétől függ. A forgalmi érték 30 millió forintot meg nem haladó része után 0,25%, a 30 és 50 millió forint közötti részre 0,35%, míg az adóalap fennmaradó része után 0,5%. Az ingatlanunk forgalmi értékét éves jövedelemadó-bevallásunkban magunknak kell megállapítani, és az ennek alapján kiszámítható adóösszeget két részletben kell megfizetnünk.
ingatlanado3-d0000DF34df3e5a34ffd6.jpg
Az ingatlanadó alapjául szolgáló forgalmi érték az a pénzben kifejezhető érték, amely ingatlanuk eladása esetén – az ingatlant terhelő adósságok figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető. A törvény meghatároz egy értékszámítási algoritmust, amellyel ingatlanunk úgynevezett számított értékét magunk is meg tudjuk állapítani. Ennek menete, hogy lakóingatlanunk alapterületét be kell szorozni egy négyzetméterárral, amelyet a törvény melléklete az egyes ingatlantípusokra nézve megyénkénti, illetve Budapesten kerületenkénti lebontásban meghatároz. Ezt az eredményt végül pontosítanunk kell bizonyos korrekciós szorzószámokkal, amelyet a törvény az ingatlanunk egyes tulajdonságaihoz kapcsolódóan (például életkora, tájolása, erkély stb.) meghatároz. A számított érték jelentősége, hogy vagyonadó-bevallást nemcsak akkor kell benyújtanunk, ha ingatlanunk forgalmi értékét a fent ismertetett értékhatároknál magasabbra becsüljük (illetve harmadik ingatlan esetében mindenkor), hanem akkor is, ha az ingatlanunkat bár kevesebbre tartjuk, de a számított értéke meghaladja a 30, illetve 15 milliós értékhatárokat. A bevallásra kerülő forgalmi érték tekintetében nagyot hibázni nem érdemes, mert ha az adóhatóság felülbírálja a bevallásunkat, akkor az adóhiányon felül további súlyos szankciókra (mulasztási bírság, késedelmi pótlék) is számíthatunk. Amennyiben ingatlanunk után helyi önkormányzati adót is fizetnünk kellene, úgy annak összegét az ingatlanadónkból levonhatjuk, illetve a törvény lehetőséget biztosít az adó felfüggesztésére is. Ez utóbbit a 62. életévüket betöltött személyek, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban részesülők, az ingatlant öröklő kiskorúak és egyes álláskeresők kérhetik a saját lakóhelyül szolgáló ingatlanjuk után. Érdemes végezetül kiemelni, hogy a 3 vagy több gyereket nevelő szülők a 3. és minden további gyermekük után 15%-kal csökkenthetik az adójukat, illetve az adónkból levonható lesz a megelőző évben végzett lakásfelújításainkhoz kiállított számlákon feltüntetett áfa összege is.
