A közelmúlt építkezési lázában számos családi ház tulajdonosa fordult bírósághoz azért, mert a szomszédos új épület elrontotta a korábbi kilátását, és így az ingatlan forgalmi értéke csökkent. A bíróságok ezekben a perekben az építkező szomszédokat szinte kivétel nélkül kártérítés fizetésére kötelezték.
A helyiségek természetes megvilágítása, kertünk intimitása és a kilátás az ingatlan forgalmi értékében megtestesülő vagyoni értékű jog. A kilátás joga a vak embert is megilleti, hiszen a kilátás értéke az ingatlan piaci árában testesül meg. Ha pedig valaminek vagyoni értéke van, akkor az jogi védelemre is szorul. Polgári Törvénykönyvünk a szomszédjog általános szabályaként rögzíti, hogy “a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné”. A bíróságok ezt az általános rendelkezést alkalmazzák a kilátáshoz fűződő jogaink védelme érdekében. Szomszédunk építkezése a kilátáselvonás mellett egyéb módon is kárt okozhat ingatlanunkban. Ilyen lehet a beárnyékolás, vagy a családi házas építkezési mód előnyeit nagymértékben megszüntető intimitásvesztés is. Ha a szomszédos épületből rálátás nyílik kertünkre, akkor annak pihenő-jellege korlátozottá válhat, ami szintén értékcsökkentő tényező. A kár ilyenkor az ingatlan forgalmi értékének csökkenésében jelentkezik, az építkezéssel okozott hátrány jogkövetkezménye pedig a kártérítési kötelezettség. A kárt szomszédunk akkor is köteles megtéríteni, ha építési engedéllyel rendelkezett és az építési engedélyek betartásával építkezett. Önmagában ugyanis az a körülmény, hogy az épület elhelyezése az építési szabályoknak, illetve a kiadott építési engedélynek megfelelően történt, nem zárja ki az építtető kártérítési felelősségét. Például az építési engedéllyel ablakunk elé épített, funkció nélküli, kizárólag az épület díszeként szolgáló torony építtetője hiába hivatkozik arra, hogy a torony a jóváhagyott terveknek megfelelően készült, ez a körülmény nem mentesíti a felelősség alól. Az építtetőnek az építkezés során úgy kell eljárnia, hogy építkezésével a már fennálló szomszédos épület értékét szükségtelenül ne csökkentse. Törekednie kell arra, hogy a tervezés és a kivitelezés során olyan épületet alakítson ki, amellyel a lehető legkisebb mértékben zavarja szomszédja kilátását. Az építtető nem bújhat ki a felelősség alól azzal a védekezéssel sem, hogy a szomszédja telkén álló épületet annak idején nem az építési szabályok szerint építették. A később épített épületnek ugyanis a már meglévő épület adottságaihoz kell igazodnia. Amennyiben tehát kilátás-elvonási perre kerül sor, a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy szomszédunk az építkezésével szükségtelenül zavart-e minket. A bíróság csak akkor kötelezi szomszédunkat kártérítés fizetésére, ha sikerül bizonyítanunk, hogy az illető az építkezése során a kilátáshoz fűződő érdekeinket figyelmen kívül hagyva, nem a lehetőség szerinti legkedvezőbb tervezési, kivitelezési eljárás megválasztásával járt el, s ezzel számunkra kárt okozott. Az értékcsökkenés nagyságát igazságügyi szakértő véleménye alapján állapítja meg a bíróság. (Ez általában az ingatlan értékének 8-10 százaléka.) Tudnunk kell azonban, hogy ha szomszédunk az előírásoknak megfelelően, velünk egyeztetve készítette el lakóházának terveit, akkor még abban az esetben sem követelhetünk kártérítést, ha a lakóépület árnyékoló, kilátást csökkentő hatása kétségtelenül zavarja ingatlanunkat. Az építkezés ugyanis mindig zavarással jár, nem okoz azonban kárfelelősséget mindaddig, amíg az a városi együttéléssel szükségképpen együtt járó zavarás mértékét nem lépi túl.
