Az új építésű lakások sokunk számára az esztétikusabb otthon, az élhetőbb lakókörnyezet választását jelenti. Kétségtelen tény persze, hogy vannak beruházók, akik az erős árversenyben a minőségi elvárások megspórolásával és a lakások zsúfolt alaprajzi elrendezésével próbálják az ingatlanáraikat kecsegtetőbbé tenni. Erre a jelenségre is reagál az a nem rég életbe lépett kormányrendelet, amely jelentősen átszabta az új építésű lakások alapvető paramétereit.
daruk-d000001DCb72544938e65.jpg A lakásépítés szabályait összefoglaló ún. Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) idén szeptembertől életbe lépett módosítása azt a célt tűzte ki maga elé, hogy szigorúbb építészeti előírások bevezetésével a jövőben valamennyi új építésű lakás megfeleljen a modern piaci igényeknek, azaz egyre kifinomultabb minőségi és esztétikai elvárásainknak. A szigorúbb előírások végleg leszámolnak az alacsony alapterületű, túlzsúfolt és napfény nélküli lakásokkal, így a lakásvásárlás előtt állók pár éven belül talán már a maiaknál sokkal élhetőbb és használhatóbb lakóparkok között válogathatnak. Fontos kiemelni, hogy az új jogszabállyal olyan mennyiségű építészeti előírás került módosításra, hogy inkább csak kiragadni érdemes belőlük néhány alapvető rendelkezést, amelyek érdemben befolyásolják a jövő lakóépületeit. Ebből a szempontból érdemes rögtön a lakások alapterületi előírásaira, illetve alaprajzi elrendezésére vonatkozó újításokkal kezdeni. Mi számít szobának? Alapterület szempontjából változatlan előírás, hogy az új lakások egyik lakószobájának legalább 17 négyzetméteresnek kell lennie, de a jövőben ebbe a területbe nem lehet beleszámítani a szobával azonos légtérben lévő konyhát (amerikai konyhát) vagy étkezőt. A lakóparkok tervezői persze nemcsak ezzel a megoldással ügyeskedtek, hanem a félszobás megoldásokkal is, amelyet azonban az új jogszabály mint fogalmat véglegesen megszüntetett. Ennek megfelelően a nyolc négyzetméter alatti helyiséget (leggyakrabban ezek a hálószobák) a beruházók már nem fogják tudni szobaként eladni, persze a kilenc négyzetméter vagy azt meghaladó méretű helyiségeket már megkülönböztetés nélkül szobaként hirdethetik. A lakások alaprajzi elrendezéséhez kapcsolódó újdonság, hogy kétszobásnál nagyobb lakásban akkor is ki kell alakítani egy külön WC-t, ha a fürdőszobában már van egy. Az illemhelyiségnél maradva rögzítésre került továbbá, hogy az a jövőben sem a konyhából, sem az étkezőből nem nyílhat. Kellő mennyiségű napfény Amíg a fenti szabályok a túlzottan apró és zsúfolt lakások kialakítása ellen irányulnak, addig számos vevőbarát rendelkezés született a sötét lakások felszámolása érdekében is. A jövőben a fejlesztők csak olyan lakásokat alakíthatnak ki, amelyekben biztosított a kellő mennyiségű napfény. Ennek érdekében valamennyi új lakás egyik szobájának benapozottnak kell lennie, méghozzá úgy, hogy a napfény az év egy adott napján (február 15-én) legalább 60 percen át ténylegesen besüthessen a lakásunkba. Idekapcsolódik az a hasonló jelentőségű újítás is, miszerint az építtetőnek a lakások túlmelegedésére is figyelemmel kell lennie, és ezért az új épületek kialakítása során építészeti eszközökkel (pl. külső árnyékoló), illetve növényzettel kell biztosítania a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet. Lift tíz méter magasság után Az új jogszabály jelentősen átírja a liftek beépítésére vonatkozó követelményeket. A módosítások tömören akként foglalhatók össze, hogy a jövőben a korábbi négy- helyett már a háromszintes épületeknek – ténylegesen a 10 méteres szintkülönbség elérése esetén – is lifttel kell rendelkezniük, illetve minden 13,65 méternél magasabb épületet a személyszállító liften kívül bútorszállító lifttel is fel kell szerelni. Ezek az előírások értelemszerűen a kényelmünket fogják szolgálni (gondoljunk csak a költözködésre), megjósolható azonban, hogy a kisebb lakóparkok esetében a liftépítés jelentősen megdrágíthatja a beruházás költségeit és így a lakások vételárát (sőt akár a későbbi közös költség összegét) is. Gépkocsik elhelyezése A módosított építési előírások részletesen foglalkoznak a gépjármű- és kerékpártárolás szabályaival. Ebből a szempontból a legfontosabb újdonság, hogy 2013-tól a hatnál több lakásos társasházakban a gépjárműveket garázsban kell majd elhelyezni, amely a legtöbb esetben előreláthatóan csak a földfelszín alatt lesz kivitelezhető. Ehhez kapcsolódó rendelkezés, hogy gépjárműtárolást elsődlegesen magában az épületben vagy a terepszint alatti építményben (mélygarázsban) kell megoldani. A módosított előírások részletesen szabályozzák a gépkocsik elhelyezésére szolgáló terület méretét is, rögzítve, hogy egy személygépkocsi tárolására szolgáló helyiség – igazodva az autók növekvő méretéhez – legalább 2,70×5,00 méter kell legyen. A kerékpáros közlekedés elterjedését megcélzandó az új szabályozás előírja továbbá, hogy a beruházó lakásonként legalább egy kerékpártároló helyet is köteles lesz kialakítani. Ez természetesen további költséggel fog járni, ugyanakkor a költségracionalizálás érdekében a fejlesztők a tényleges kerékpártároló helyiségek kialakítása helyett valószínűleg be fogják érni olyan fémtárgyak rendszeresítésével, ahol majd le tudjuk lakatolni a biciklinket. Életminőség javítása Amint már történt rá utalás, a fentiekben összefoglalt rendelkezések csak töredékei a módosításra került építési szabályoknak és az újdonságok köre még hosszan lenne sorolható. Az adott keretek között éppen ezért csak felhívni érdemes a figyelmet arra a számtalan további előírásra, paraméterre és újdonságra, amely a környezetünk fokozottabb védelme, az esztétikusabb lakókörnyezet megteremtése vagy éppen az akadálymentesítés, azaz a mozgáskorlátozott emberek életminőségének javítása érdekében került megfogalmazásra az OTÉK legújabb módosításában.
