Használt lakás vásárlójának kétféle jó tanács adható. Az egyik, hogy a lakás megtekintésekor mire figyeljen oda, a másik, hogy mit tehet akkor, ha a lakásnézés során valami mégis elkerülte a figyelmét. Ez a második kérdés azonban már a jog asztala, választ rá pedig a Polgári Törvénykönyv „hibás teljesítés”-re vonatkozó rendelkezéseiből meríthetünk.
Lakásingatlan vásárlása esetén a vevők gyakran hivatkoznak hibás teljesítésre, így például a rossz hőszigetelésre, a falak vizesedésére, vagy kisebb-nagyobb repedések keletkezésére. Ilyenkor az eladótól – választásunk szerint – kijavítást, vagy árleszállítást kérhetünk. Abban az esetben pedig, ha a lakás hibája miatt a teljesítéshez fűződő érdekünk megszűnt – például, ha a hiba nem javítható ki, az eladó a kijavítást nem vállalja, vagy a kijavítás rövid idő alatt értékcsökkenés és érdekeink sérelme nélkül nem lehetséges -, akkor jogosultak vagyunk elállni a szerződéstől. Óhatatlanul kétségeink vannak azonban afelől, hogy vajon jogosak-e ezek a követeléseink akkor, ha használt lakást vásároltunk. Önmagában az a tény, hogy a megvásárolt lakás használt volt, nem zárja ki a hibás teljesítés lehetőségét és az eladónak ebből fakadó helytállási kötelezettségét sem. Az eladó hibásan teljesít, ha a lakás a teljesítéskor nem felel meg a törvényes, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Ez a helyzet akkor áll fent, ha a lakás nem alkalmas a rendeltetésszerű, illetve a szerződéssel elérni kívánt célnak megfelelő használatra. Használt lakás vásárlása esetén azonban számolnunk kell azzal, hogy a lakásban lehetnek a természetes elhasználódásból eredő, illetve egyéb hibák. A rendeltetésszerű használhatóság követelményét ilyenkor nem az új lakásnál irányadó mérce szerint kell megítélnünk. Így nem tekinthető hibásnak a teljesítés olyankor, ha a lakás a korának és az ebből következő műszaki állapotának megfelelő mértékben alkalmas a rendeltetésszerű használatra. Felesleges tehát felhánytorgatni, hogy az ötven éve épült ház vizesedik, ha az a szigetelés elöregedéséből származik. Mielőtt végleg beletörődnénk lakásunk későn felismert hibáiba, szögezzük le, hogy a fenti megállapításnak fordítva is igaznak kell lennie: az eladó akkor teljesít hibátlanul, ha a használt lakás a korának és az ebből következő műszaki állapotának megfelelő mértékben rendeltetésszerű használatra alkalmas. Abban az esetben viszont, ha az épületnek olyan hibája is van, ami meghaladja a szokásos elhasználódás fokát, akkor az eladó ezért szavatossággal tartozik. Ennek megfelelően az eladó felelősséggel tartozik azért, ha szobánk fala vizesedni kezd, és ennek oka nem a lakás életkora, vagy természetes elhasználódása, hanem az épület szigetelésének elégtelensége. A nem megfelelő szigetelés ugyanis olyan, a természetes elhasználódás mértékét meghaladó hiba, amelyért az eladó szavatossággal tartozik, hiszen a vizesedés nem jelentkezett volna, ha az épületet a létesítésekor megfelelően szigetelik. Az eladó felelőssége csak akkor áll fent, ha a hiba már a teljesítéskor is fennállt. Az, hogy az eladó tudott-e erről a hibáról, jó, vagy rosszhiszeműen járt-e el, teljesen lényegtelen. Mentesül azonban az eladó a felelősség alól, ha sikerül bizonyítania, hogy a lakás hibáját a teljesítéskor ismertük. Nem elegendő tehát annak igazolása, hogy arról körültekintő, gondos eljárás mellett tudhattunk volna. A kijavítást, illetve a vételár egy részének visszatérítését még abban az esetben is sikerrel követelhetjük, ha a teljesítéskor ismertük a hibát, feltűntek a lakás falain húzódó repedések, azt azonban már nem ismertük fel, hogy az milyen jelentősséggel bír, így például, hogy azok az alapozás hibájából erednek. Végezetül tudnunk kell, hogy a szavatossági jogaink érvényesítése határidőhöz van kötve: ez a teljesítéstől számított hat hónap. Ha a hiba csak a hat hónapos határidő után jelentkezik, akkor a hiba felismerésétől számított három hónapon belül még érvényesíthetjük követelésünket. Létezik azonban az igény érvényesítésnek egy végső, jogvesztő határideje. Ez főszabály szerint három esztendő, bár egyes épületszerkezetek esetében külön jogszabály ennél hosszabb kötelező alkalmassági időt is előírhat.
