Műkincs rovat cikkei

A Nagyházi Galéria által rendezett múlt heti évadnyitót követően az előttünk álló héten három nagy budapesti aukciósház is árveréssel várja a gyűjtőket. Ma a Polgár tavaszi árverésén, kedden és szerdán a BÁV, míg szombaton és vasárnap a Belvedere idei első aukcióján licitálhatnak az érdeklődők.

Soha nem ért el olyan jó eredményt a Sotheby’s kortárs művészeti árverésen, mint az idén februárban: a londoni aukción négy híján valamennyi tétel gazdára talált, az összleütési érték pedig elérte a 14,7 millió fontot.

Az 1976-ban elhunyt Frank Frigyes festményeiből és rajzaiból nyílt a múlt héten kiállítás a Hamilton International tőzsdeügynökség aulájában.

A nagy nemzetközi aukciósházak csak hónapok múlva teszik közzé tavalyi eredményeiket, ám a leütési árak értékelése alapján máris látszik, hogy 2003-ban meglehetősen erős évet zárt a piac. A tíz legdrágábban leütött festmény összértéke meghaladta a 210 millió dollárt, és tízből öt esetben – Gustav Klimt, Andrea Mantegna, Amedeo Modigliani, Fernand Léger és Egon Schiele képeinél – rekorderedmény született.

A hazai műkereskedelem egyik legbiztosabban teljesítő tárgyköre 2003-ban is az ékszer volt. Jellemző, hogy a műfaj kelendőségi aránya egész évben egyenletesen 80 százalék körül mozgott, mellyel a tavalyi évben csupán a műkereskedelem legkedveltebb tárgycsoportja, a festészet versenyezhetett.

A nyugat-európai és a tengerentúli műkereskedelemben a befektetési célú ékszervásárlások már a XX. század elején megszokott jelenségnek számítottak. Ugyanez a hazai piacról még ma sem mondható el – vélekedik Dembitzné Szalóki Magdolna.

A dísztárgyak között az ezüst-, az üveg-, valamint a porcelán- és kerámiatárgyak a legkeresettebbek a hazai műkereskedelemben. E három tárgykörbe tartozó alkotások általános jellemzője, hogy a festményeknél kevésbé helyspecifikusak, így elvben nemcsak idehaza, hanem külföldön is azonos értékeket képviselnek.

Az art deco bútorok évek óta nagy népszerűségnek örvendenek hazánkban. A jellegzetes, alapvetően geometrikus elemekre redukált formakészletű darabok sikere elsősorban a hűvösen klasszicizáló, minimalista belsőépítészeti trend közkedveltté válásával magyarázható. Szabó Beáta szerint azonban hazánkban jelenleg meglehetősen kevés a mind formai, mind technikai szempontból igényes, első osztályú darab.

Az elmúlt években a hazai műkereskedelem két, legkiszámíthatatlanabbul teljesítő tárgyköre a szőnyeg és a bútor volt.

A hazai és a nemzetközi műkereskedelem ritka szereplői a Zsolnay-kerámiák. Ez a tény nagyban befolyásolja a tárgykör aukciós eredményeit is. A sajátos vonás elsősorban a nemzetközi piacon mérhető le, ahol a közepes és átlagos kvalitású tételek esetében a ritka és véletlenszerű előfordulás szinte kiszámíthatatlanná teszi, hogy vajon mely tétel aukcionálása során emelkedik jelentősebb mértékben a licit.