A világ legkülönbözőbb részeiből származó gyűjtők vásárolják a Londonban kalapács alá kerülő magyar festményeket; legtöbbjük nem rendelkezik magyar gyökerekkel, kizárólag a képek kvalitása kelti fel érdeklődésüket – fejtette ki Tessa Kostrzewa, a Sotheby’s magyar festményeket is felvonultató júniusi aukciójának szervezője.
A szakértő szerint a mintegy 200 millió forintnak megfelelő összegért eladott remek Munkácsy-kép amerikai tulajdonoshoz került, akivel egy portugál gyűjtő tartott lépést legtovább a licitálás során. Benczúr Gyula ugyancsak a várakozások felett teljesített plein air festménye a Munkácsy-képhez hasonlóan külföldi tulajdonoshoz került. A londoni vásárlók azonban nem csak a legfontosabb magyar művek iránt érdeklődnek; az olcsóbb árkategóriába tartozó magyar festmények vásárlói között is szép számmal akadnak külföldiek. A Sotheby’s 2005 júniusában is rendezni kíván egy hasonló aukciót. Az anyag összeállítása során tovább kívánják szélesíteni a térségbeli beadói bázist. Arra azonban egyelőre nem készül a nemzetközi cég, hogy árverezőként is megjelenjen a magyar vagy a lengyel piacon; mint Tessa Kostrzewa fogalmaz, ehhez túlságosan erősnek ítélik meg a helyi aukciósházak pozícióit. Arra azonban számítani lehet, hogy jövőre már a kelet-közép-európai fővárosokat is érinti majd az aukciót megelőző utazó kiállítás; mint ismeretes, az idei árverés előtt csak Bécsig jutott el az anyag, és az ottani bemutatón a magyar képek egyáltalán nem is szerepeltek. Lengyel és cseh festmények egyébként mind a tavalyi, mind az idei londoni kínálatban nagyon kis számban bukkantak fel. Ez a szakértő szerint nem tudatos üzletpolitikának, hanem egyszerűen a megfelelő színvonalú ajánlatok hiányának tudható be. Munkácsy és Benczúr így közvetlenül olyan nemzetközi sztárok társaságában szerepelt Londonban, mint például Caspar David Friedrich; a német romantika legnagyobbra tartott festőjének tájképe 1 036 000 fontért kelt el, ami alig több mint másfélszerese a Munkácsy-kép 593 600 fontos árának.
