Soha nem ért el olyan jó eredményt a Sotheby’s kortárs művészeti árverésen, mint az idén februárban: a londoni aukción négy híján valamennyi tétel gazdára talált, az összleütési érték pedig elérte a 14,7 millió fontot.
Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy több művész (Richard Hamilton, Nicolaes de Stael, Grayson Perry és R. B. Kitaj) esetében is rekordleütések születtek. Perry Művész szeretnék lenni című műve – egy Andy Warhol és Jean-Michel Basquiat portréjával díszített váza – a várt 10-15 helyett 36 ezer fontért kelt el. Ez ugyan abszolút értékben nem magas, de a művész ügynöke néhány éve még 8 ezer fontért kínálta az ehhez hasonló alkotásokat. A vásárló, Charles Saatchi lelkesedésében a The Art Newspaper szerint szerepet játszott, hogy ezzel is ráirányíthatja a figyelmet hamarosan megnyíló londoni kortárs kiállítótermére, a County Hallra – és persze az is, hogy így egy csapásra felértékelte a birtokában lévő többi Perry-művet. Kitaj rekordere, az Érték, ár és nyereség című kollázsszerű munka ennél nagyságrenddel drágábban – 252 ezer fontért – talált gazdára, ám ez pontosan megfelelt a várakozásoknak. Nem okozott meglepetést az immár klasszikusnak számító Francis Bacon 1961-ben készült VI. számú pápatanulmányáért kifizetett 2,8 millió font sem. Az ár szakértők szerint azért nem volt még magasabb, mert a brit művész ennél jobban sikerült darabokat is készített hasonló témában. A versenytárs Christie’snek 8 millió fontos összleütési értékkel és 73 százalékos kelendőségi rátával kellett megelégednie februári kortárs árverésén. Kiemelkedően teljesített ezen belül Lucian Freud Gyár Észak-Londonban című munkája, amelyet a várt 800 ezer-egymillió helyett 2 077 250 fontért vihetett haza új tulajdonosa. Rekordot azonban – a Bacon-műhöz hasonlóan – ez sem jelent, hiszen Freud egy enteriőrképe 1998-ban több mint 5,8 millió dollárért cserélt gazdát New Yorkban. Ezzel szemben több, alacsonyabban jegyzett művész esetében a Christie’s is rekordot tudott elérni: Franz Ackermann egy műve (becslés: 35-45 ezer font) 115 ezerért kelt el, míg Manolo Millares egy munkájáért 229 500 fontot fizetett ki Gran Canaria tartomány. A két nagy aukciósház ugyancsak Londonban tartott szezonnyitó impresszionista és modern művészeti árverésein ugyan – megszokott módon – a kortársaknál magasabb összforgalom született (a Sotheby’s 32,5, a Christie’s mintegy 40 millió fontos forgalmat bonyolított le), ám egyik ház sem tudott olyan eredményt elérni, amely ebben a kategóriában kiemelkedő sikernek számítana. A Christie’snél olyan kiemelkedő alkotások maradtak licit nélkül, mint Amedeo Modigliani egy Jeanne Hébuterne-portréja (a becslés legalább 5 millió fontról szólt), vagy Maurice de Vlaminck, Robert Delaunay és Jean Metzinger képei. A gazdára talált élvonalbeli képek sem „szóltak” igazán nagyot. A Christie’s legdrágábban eladott tétele Paul Cézanne nagyméretű virágcsendélete volt (4,48 millió font), míg a rivális Sotheby’s 5,04 millióért volt kénytelen odaadni Edgar Degas Tizennégy éves táncoslányát (a posztumusz bronzöntvény tavaly májusban egy New York-i árverésen mintegy tíz százalékkal magasabb árat ért el). A piacon általában legmagasabbra értékelt impresszionista mester, Claude Monet Őszi délután Vetheuilben című vászna is közepes áron, 2,75 millió fontért kelt el. Miközben a 19. század végi és 20. század eleji klasszikusok ezúttal legfeljebb közepes eredményeket értek el Londonban, több szürrealista hangvételű alkotás is kiemelkedően teljesített. A Balthus néven Párizsban alkotó, lengyel származású Balthazar Klossowski jellegzetes lányaktja rekordáron, 2,02 millió fontért talált gazdára a Sotheby’snél, míg Pablo Picasso Emlékmű: női fej című munkája (amely 2001-ben még csak 660 ezer fontot ért) 901 600 fontért kelt el. Picasso más alkotásai is jól szerepeltek, az 1967-es Muskétás és fekvő akt című mű például 2,46 milliót hozott. A belga szürrealista René Magritte Visszatérés című gouache-képe a vártnál magasabb, közel egymilliós áron talált gazdára. A 20. század eleji német és osztrák festmények mezőnyében is több jó eredmény született. Lyonel Feininger nagyméretű, 1916-os Újságolvasója 2,47 millióért kelt el a Christie’snél, a Sotheby’s pedig 1,1 millióért értékesítette Feininger másik munkáját. Egon Schiele egy akvarellje 1,51 milliós áron talált gazdára, Lovis Corinthnak a Walchensee-t ábrázoló késői festménye pedig rekordleütést (812 ezer font) hozott. A Handelsblatt szakértője megjegyzi: a modern német művészet és a szürrealisták esetében a gyűjtők főként az első vonalba tartozó műveket keresik, hiszen ezek még nem olyan drágák, mint például a francia impresszionisták kategóriájában. (Forrás VG Online)
