A nyugat-európai és a tengerentúli műkereskedelemben a befektetési célú ékszervásárlások már a XX. század elején megszokott jelenségnek számítottak. Ugyanez a hazai piacról még ma sem mondható el – vélekedik Dembitzné Szalóki Magdolna.
Bár a hazai piacon jelen vannak kisebb, leggyakrabban néhány millió forintos – elsősorban briliánsokkal díszített – ékszerek, ezek vásárlói és gyűjtői azonban még nem kifejezetten a kincsképzés szempontjai alapján licitálnak, hanem sokkal inkább díszítő funkciójuk alapján ítélik meg a tárgyakat. A gyakran előforduló milliós leütési eredményeket persze nem pusztán az ékszereknek szóló csodálat jeleként kell értelmezni: természetesen minden komoly érdeklődő tudatában van az ékszerek befektetési értékének is – mutat rá Dembitzné Szalóki Magdolna. A hazai használtékszer-kereskedelemben piacvezetőnek tekinthető BÁV árverésein a néhány ezer forintos tárgyaktól egészen a milliós tételekig az ékszerek nagy választéka megtalálható. Az évente mintegy 1000 tételt számláló kínálat szükségképpen változatos; a számos kisebb értékű tétel a speciális gyűjtőkörök kiszolgálása mellett – például az érmék, a kar- és zsebórák, valamint a „kisezüstök” gyűjtői – a műfaj szélesebb körű népszerűsítését is szolgálja. A végletekig leegyszerűsített és igénytelen technikákkal előállított új keletű ékszerekkel szemben egy-egy szebb kiképzésű, régebbi darab a laikus vásárlóknak is lényegesen nagyobb örömet és megbecsülést okozhat – mutat rá a szakértő. A kisebb ékszerek mellett természetesen a jelentősebb értéket képviselő tételek is folyamatosan helyet kapnak a BÁV árverésein. A tavaly decemberi aukción például túllépték az 50 millió forintos összkikiáltási értékhatárt. Dembitzné Szalóki Magdolna azt is elárulta, hogy több mint harmincéves praxisa során a legmagasabb leütési áron értékesített aukciós ékszer ugyancsak tavaly cserélt gazdát: egy briliánsgyűrűért a járulékokkal együtt közel 7 millió forintot fizetett új tulajdonosa.
