A lélegzetelállítóan sikeres tavalyi év után is van még növekedési tartaléka a nemzetközi műkincspiacnak – ezt bizonyították a piacvezető aukciósházak január végi és február eleji eredményei. Egymás után dőltek meg a rekordok mind az egyes művészek árait, mind a különböző kategóriájú árverések összforgalmát tekintve.
2007-02-19 A Sotheby’s január 25–26-i New York-i régi mesterek aukciója minden idők legsikeresebb ilyen jellegű árverésének bizonyult, hiszen a két napon 110,9 millió dollár (21,6 milliárd forint) értékben cseréltek gazdát 1800 előtt készült képek és szobrok. Ráadásul ezúttal nem egyetlen sztáralkotás adta az összeg nagy részét, hanem sok műnél születtek kiemelkedő leütések. A legdrágább kép, Rembrandt idősebb Szent Jakab apostolt ábrázoló 1661-es vászna „csak” a becsült sáv felső határán kelt el, ezzel szemben a holland mester egy korai női portréja már a vártnál közel háromszor drágábban (9 millió dollár) talált gazdára. Egy 18. század végi angol művész, Joseph Wright of Derby katonatisztképmásánál egy-másfél millió helyett 7,2 millió dollár volt a nyertes licit, El Greco egy Angyali üdvözlet-kompozíciójáért pedig 600-800 ezer helyett majdnem 4,2 millióig tartott a küzdelem. Összességében a felkínált – és 93 százalékban eladott – tételek mintegy fele ért el meglepően jó eredményt. George Wachter, a Sotheby’s régi mesterek részlegének alelnöke szerint a vártnál is nagyobb siker annak köszönhető, hogy sok új amerikai gyűjtő bukkant fel a piacon, miközben a londoni és más kereskedők vásárlókedve sem csökkent. A régi képek felértékelődése cáfolja azokat a korábbi aggodalmakat, amelyek szerint a műkincspiac szárnyalása csak egy szűk kört, a modern és a kortárs művészetet érintené. Persze a huszadik századi művek is egyre kelendőbbek, a gyűjtők tehát nem átrendezik, hanem csak bővítik portfóliójukat. A két hete tartott londoni impresszionista, modern és kortárs aukciókon már a Sotheby’s mellett a Christie’s is ringbe szállt (utóbbi cég a régi mesterektől mindössze egy viszonylag sikeres rajzárverést rendezett január végén). Az impresszionista és modern művek aukciója sorozatának első esti presztízsárverésein a két cég együtt körülbelül 185 millió fontos (több mint 70 milliárd forintos) forgalmat könyvelhetett el, ezt a második napon tartott kisebb aukciók 225 millióra emelték. Kortárs képeket és szobrokat 116 millió font (44,5 milliárd forint) értékben adtak el; erre soha nem volt példa az európai kortárs aukciók történetében (a piac fellegvára ezen a területen is New York). Az impresszionista és modern mezőnyben Chaim Soutine férfiportréja bizonyult a legsikeresebbnek: az új tulajdonos 8,75 millió fontot fizetett ki érte a Sotheby’snél, így az eladó tisztes hasznot könyvelhetett el a tíz évvel ezelőtt 1,6 millióért megvásárolt alkotással. Fernand Léger, Amedeo Modigliani, René Magritte és Kees van Dongen képei is jól szerepeltek a két cég aukcióin, ugyanakkor Renoir, Cézanne és Picasso egyes képeire, valamint Egon Schiele nagy várakozással övezett Körmenet című olajfestményére nem volt jelentkező. Megfigyelők ezt azzal magyarázzák, hogy az égbe szökött árak miatt a kereskedők egyre ritkábban mernek konkrét megbízás nélkül vásárolni huszadik századi képeket, így az aukciós eredmények nagyrészt a magángyűjtők hullámzó hangulatától függnek. Az 1945 utáni alkotásoknál Francis Bacon X. Ince pápa képmásához készített egyik 1956-os tanulmánya érte el a legmagasabb árat: a 12,5 milliós leütés több mint másfélszerese a művész eddigi aukciós rekordjának. A Christie’snél kalapács alá került kép eladója állítólag Sophia Loren volt. A régóta klasszikusként kezelt Bacon sikere senkit sem lepett meg, ám az annál inkább, hogy a Sotheby’snél egy sokkal fiatalabb brit művész, Peter Doig 1990–91-ben készült Fehér kenu című képe érte el a legmagasabb árat (5,7 millió font). Ennyi pénzt még soha nem adtak élő európai festő képéért.
65073-tizedikince-d000048517e49812babdf.jpg 
