Látványosan megváltozik otthonunk, ha szinteltolást alakítunk ki vagy dobogót építünk, ezzel a megoldással elkülöníthetjük a különböző funkciókat, mozgalmassá tehetjük a teret, illetve plusztárolókhoz juthatunk.
A szinteltolás, szintkülönbség több okból lehet indokolt: előfordul, hogy az épület szerkezetén belül lép szintet a födém, máskor viszont utólag kerülnek a lakásba kisebb-nagyobb dobogók.
A szerkezet miatti tértagolódás
A régi bérházak kapu fölött elhelyezkedő lakásaira jellemző, hogy a belső tér pár lépcsőfokkal követi az előtér magas boltozatát. Számolni kell szintkülönbséggel a tetőterekben is.
Tervezett szinteltolás
Új építésű házak esetében a szinteltolás nem az épület szerkezetének lekövetéséből következik, hanem a tervező azért alakít ki léptetéseket, hogy vizuálisan még határozottabban elkülönítse az egyes funkciókat. Egyaránt indokolt, ha egyetlen hatalmas helyiséget szeretnénk tagolni, illetve ha kicsi a tér, és a szintkülönbségnek a vizuális elválasztáson túl egyéb feladata is van. A térelválasztásnak ez a módja nem szabdalja fel annyira a helyiségeket, mintha falat emelnénk, mégis strukturálja a teret, ráadásul izgalmassá teszi az összképet.
A burkolat jelentősége
Fontos szerep jut ennél a megoldásnál a burkolatoknak, hiszen a padló síkjában történő térelválasztást fokozni lehet burkolatváltással, illetve azonos anyagok esetén különböző árnyalatok alkalmazásával. Javítja a térérzetet, ha a különböző szintekre egységesen ugyanaz a parketta vagy hidegburkolat kerül, de általában az egyes területek funkciójához igazodik az anyag. A konyhába és az étkezőbe választhatunk természetes követ, dekorbetont vagy kerámia járólapot, míg a társalgóba valamilyen faanyagot. Amennyiben többféle burkolatban gondolkodunk, ügyeljünk arra, hogy harmonikusan kiegészítsék egymást. Lényeges, hogy az összekötő lépcsőfokokra melyik szint burkolóanyaga kerül, ugyanis az azonos burkolattal rendelkező teret növeli majd optikailag.
A lépcsők szerepe
Egy-két lépcsőfok finoman kijelöli a választóvonalat a különböző területek között, a fokok alatt futó rejtett fények pedig kifejezetten látványossá teszik. Újonnan épülő családi házakban leginkább az egy térbe kerülő konyha, étkező és nappali határánál helyezik el a szinteltolásnál megjelenő lépcsőt, különösen akkor, ha a telek enyhén lejtős.
Funkciók és berendezés
Általában a nappali fekszik alacsonyabban, mert így közelebb van a kerthez, másrészt a konyha lefolyóját könnyebb elvezetni, ha magasabbról indul. Amennyiben a szintkülönbség 50-60 cm vagy még több, és a magasságkülönbségből adódó falazott szakasznak csak egy részén fut lépcső, érdemes odatolni egy kanapét, amely még határozottabban elválasztja a két funkciót. Az étkezőasztal mellé nemegyszer korlátot állítanak a balesetek elkerülése érdekében. Nagyobb nappaliban választhatjuk azt a megoldást, hogy csak az ülőgarnitúra helyezkedik el alacsonyabban, szinte medenceként, ezt övezi – a háttámlák magasságában – az emelt padlószint. A szintek között hosszan futó lépcsőfokokat gyakran kővel burkolják, ilyenkor az elegáns anyag párkányként érhet el a kandallóhoz.
Tetőtérben
A tartószerkezetből eredő szinteltolás igen gyakori a tetőtéri lakásokban. Az épület betonkoszorúját vagy a tetőszerkezet alacsonyan, vízszintesen futó gerendáit dobozszerűen elfedik, így alakul ki a szintkülönbség. Ha a dobogó a ferde tetősíkkal párhuzamosan fut, tökéletes hely az olvasófotel, padlólámpa, illetve a szobanövények számára. Amennyiben egész funkciók kerülnek különböző magasságokba, az új családi házaknál említett metódus valósul meg. Mivel a tetőterekben a gerendák takarásából adódnak a dobogók, érdemes megvizsgálni, hol nyílik lehetőség rejtett tárolók, hosszan benyúló fiókok elhelyezésére.
Dobogók
Kisebb-nagyobb dobogókat olyan lakásokban is építenek, ahol ezt a szerkezet nem indokolja. Kétségtelen, hogy a vizuális összkép szempontjából látványos eredményt érhetünk el. Főleg akkor, ha 3,2-3,5 m vagy még ennél is nagyobb a belmagasság. Nem csak a társasági zónába kerülhet, egy hatalmas térben az összeolvadó zónákat szeparálhatja, kis lakásban pedig azért előnyös, mert a dobogó alatti helyet is hasznosíthatjuk.
Ha nem túl nagy a belmagasság, a dobogót csupán olyan magasságig emeljük, hogy fel lehessen rajta egyenesedni. Ügyelni kell a teherbíró képességére is, nehogy megroppanjon a szekrények vagy más bútorok súlya alatt.
Kis térben
Apró garzonokban sokszor úgy oldják meg a franciaágy elhelyezését, hogy a dobogóból lehet kihúzni. A magasabban lévő területen dolgozósarkot vagy nappalit alakítanak ki kanapéval, fotelekkel, míg este egyszerűen csak előhúzzák az ágyat, amely nap közben nem foglal helyet. Így nem kell egy kinyitható kanapé – jellemzően kevéssé ergonomikus – ágygépén fekve tölteni az éjszakát. A dobogóágy tervezésénél a szakember figyelembe veszi, milyen irányban fognak rajta feküdni, hosszában vagy keresztben, és hogyan lehet kényelmesen befeküdni, elölről, egy vagy két oldalról.
A szinteltolásról és a dobogók kialakításáról cikkünk második részében olvashatsz.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!