Hazánk a bűnözési statisztikák terén a nyugat-európai országokhoz képest sokáig jóval kedvezőbb helyzetben volt, ez az előny azonban a rendszerváltás után folyamatosan csökkenni kezdett. Ma minden nyolcadik percben történik egy betöréses lopás, mégis a lakásoknak mindössze 55 százaléka van csak biztosítva.
A vagyon elleni bűncselekményekre, így különösen a betöréses lopásokra a vagyonbiztosítási szerződések hagyományosan fedezetet nyújtanak. Általánosságban megállapítható, hogy a lakás- és épületbiztosítások úgynevezett alap- és kiegészítő elemekből, modulszerűen épülnek fel, és ez utóbbi elemek közé tartozik például a betörések kockázata is. A betöréses lopásra tehát általában kiegészítő biztosítás vehető igénybe, amelyet valamelyik alapbiztosításhoz kapcsolva lehet megkötni, azzal egyidejűleg, vagy a tartam során bármikor. A betöréses lopás- és rablásbiztosítási szerződések alapján a biztosító arra kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak. Biztosítási események általában a betöréses lopás és a rablás. A betöréses lopás esetében a tettes a lopást úgy követi el, hogy a lezárt helyiségbe erőszakosan behatol, a lezárt helyiség ajtaját hamis, vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel felnyitja. Rablásról általában akkor beszélünk, amikor a biztosított tárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a biztosított ellen erőszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. Valamennyi biztosító lakásbiztosítási szabályzata (szerződési feltétele) meghatározza azokat a vagyonvédelmi követelményeket, amelyek megléte elengedhetetlen a betöréses lopás kockázatának a vállalásához. A vagyontárgyak biztosítási összegét a biztosított határozza meg. A biztosítási összeg tulajdonképpen a biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A betöréses lopás és rablásbiztosítások esetében a biztosítók a biztosítási összegekhez megfelelő védelmi szinteteket írnak elő, illetve az egyes vagyonvédelmi szintekhez különböző kártérítési limiteket határoznak meg. Amennyiben tehát a betöréses lopáskár bekövetkezik, úgy a biztosítók a káresemény időpontjában meglévő védelmi szintek figyelembevételével a szerződési szabályzatukban megadott értékhatárokig térítik meg a kárunkat. A biztosítók természetesen megkövetelik a mechanikai védőeszközök megfelelő állapotát és azok használatát, az elektronikai védőeszközök védelmi állapotban tartását is. Amennyiben a káresemény bekövetkezésében a védőeszközök nem megfelelő állapota, vagy hiánya szerepet játszott, a biztosító a kárt csak a tényleges védettségnek megfelelő összegig téríti meg. Ahhoz, hogy a betöréses lopásra biztosítást köthessünk – és a betöréses lopás kockázatát a biztosító átvállalja -, elengedhetetlenül szükséges, hogy az ingatlanunk védelmi szintje megfeleljen legalább az úgynevezett „minimális mechanikai védelem” előírásainak. A biztosított épületeknek, illetve helyiségeknek ez a minimális technikai védelemmel való ellátottsága az ingóságok biztosítottságának nélkülözhetetlen feltétele. Érdemes ugyanakkor figyelembe venni azt is, hogy az ilyen alap-védelem mellett a biztosító által vállalt kártérítési limit is viszonylag alacsony, átlagosan 2-3 millió forint (a szórás persze jelentős: 1,5-8 millió forint között mozog). Természetesen a biztosított értékek nagyságától függően a vagyonvédelmi követelmények is szigorodnak. A „minimális mechanikai védelem” általában a következő követelményeket foglalja magában: – az ajtók és az ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében (és szerkezetenként) minimum 6 milliméter vastagságúak, – az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek, – az ajtók zárását a gyártó előírása szerint felszerelt biztonsági zárszerkezet, vagy a tartószerkezetével együtt minősített és ennek megfelelően felszerelt biztonsági lakat végzi, – a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 centiméteres, hagyományos, kisméretű téglafallal egyenértékű. Itt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a minimális védelmi követelményeket, illetőleg a védelmi szintekhez igazodó biztosítói helytállás mértékét feltétlenül tisztázni kell még a szerződéskötés előtt, mert a biztosító a szerződéskötéskor ezt nem fogja ellenőrizni. A biztosítók az erre a célra rendszeresített nyomtatványon táblázatszerűen feltüntetik, hogy a mechanikai védelem különböző szintjeihez igazodóan mely ingóság-kategóriák körében milyen összeghatár erejéig vállalják a kockázat viselését. A mechanikai védelem különböző szintjeihez kapcsolódó előírásokról általában külön leírást bocsátanak a rendelkezésünkre. Emellett gyakran van lehetőség arra is, hogy a mechanikai védelem meghatározásához helyszíni kockázat-elbírálást kérjünk a biztosítótól. A szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt közölnünk kell a biztosítóval, amelyeket ismerünk, vagy ismernünk kell. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal e közlési kötelezettségünknek maradéktalanul eleget tehetünk. A biztosítási szerződés megkötése során – az ingatlan mechanikai védelmével kapcsolatban – nemcsak az ügyfélre, hanem a biztosítóra is hárulnak kötelezettségek. A biztosítónak tájékoztatnia kell ugyanis ügyfeleit a helytállási kötelezettség feltételéül tűzött biztonságtechnikai követelményekről. A védettségi kategóriákra vonatkozó biztonságtechnikai előírások és követelmények a biztosítási szerződésnek olyan lényeges ügyleti feltételei, amelyeket a szerződéskötés alkalmával írásban, aláírásunkkal is elismerten kell megkapnunk ahhoz, hogy azok a szerződés részévé váljanak. Ennek hiányában a mechanikai védelem esetleges hiányosságai nem kérhetőek számon rajtunk, és azokra hivatkozással a biztosító a kártérítési kötelezettsége alól nem mentesülhet. Ennek megfelelően nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a biztonságtechnikai előírásokat valamennyi irodában megtekinthettük volna. Összegezve az eddig elmondottakat: a betörés-biztosítási szerződések lényeges feltétele, hogy a tulajdonos is tegyen valamit vagyontárgyainak védelme érdekében. Ennek kézenfekvő módja a vagyonvédelmi eszközök, illetve technika alkalmazása, az egyszerű zárszerkezettől kezdve egészen az elektronikus védelemig. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlást készített a minimális, a részleges és a teljes körű mechanikai védelem követelményrendszeréről. Ebből az ajánlásból, illetve a biztosítók által előírt elvárásokból megítélhetjük saját biztonságunkat is, felmérhetjük, hogy otthonunk megfelel-e legalább a minimális biztonsági elvárásoknak. A biztonsági szint fokozását természetesen pénzköltéssel kell kezdenünk. A biztosítókra általában jellemző, hogy a mechanikai védelmet többre értékelik az elektronikai jelzőrendszereknél, így a védelem kialakításánál érdemes ezekre helyezni a nagyobb hangsúlyt. Jó tanács, hogy csak megfelelően leellenőrizhető, telephellyel, vagy üzlettel rendelkező szakcégtől, szakkereskedőtől érdemes vagyonvédelmi eszközöket vásárolni. Ezek minőségére a legelfogadottabb garancia a MABISZ minősítése, amelyet a szakeladók, szakkereskedők kívánságunkra meg is mutatnak. Érdemes arra is figyelemmel lenni, hogy a minősítés nem járt-e le, a minősítő okirat ugyanis három év után – amennyiben azt nem újítják meg – érvényét veszti.
