A házon belüli hűs nyári klímához a lakóknak is aktívan hozzá kell járulniuk, ám ez annyira egyszerű, hogy tudatos viselkedéssel könnyedén megvalósítható.
A passzívházakban télen kellemes meleg van, bár alig kell fűteni, nyáron pedig hűvös, minden aktív hűtés nélkül – innen ered az elnevezés. A hűs nyári klímához azonban a lakóknak is aktívan hozzá kell járulniuk: megfelelő árnyékolással és szellőztetéssel, ami annyira egyszerű, hogy tudatos viselkedéssel könnyedén megvalósítható. A klímaváltozás korában a nyarak egyre forróbbak lesznek, s a magyar éghajlati viszonyok mellett egyre kevésbé fogunk tudni lemondani a hűtésről. A passzív hűtés módszerei segítik a hűtésre fordítandó energiaigény drasztikus csökkentését. A megfelelő viselkedési szokások elsajátítása, alkalmazása is lényegessé válik. A dráguló energiaárak és megcsappanó energiaforrások mellett fontos, hogy új építés vagy felújítás esetén vizsgáljuk az energiamegtakarítás és a passzív hűtés lehetőségét, mert erre legközelebb 20-50 év múlva – a következő felújítás alkalmával – lesz lehetőség. Az Európai Unió 2021-től új építés esetén zéró CO2 kibocsátású épületek létesítését írja elő minden tagországban. Ennek alappillére a passzívház standard következetes alkalmazása, mivel a kitűzött célt ezen elvek alapján lehet jelenleg a leggazdaságosabban elérni. A passzív hűtés – vagyis az épület hűvösen tartása a nyári forróságban – nem új keletű dolog. Már az őseink is alkalmazták vályogházaikban: a vastag vályogfalak tárolják a hőt, illetve a hűvöset, amelyet a falak az éjszaka folyamán vesznek fel. Napközben a tetőeresz, a tornác árnyékolják az ablakokat, s a zsindely a tetőn viszonylag jól szigeteli a házat. Éjszaka kitárják az ablakokat, nappal becsukják. Ezzel az egyszerű módszerrel egy parasztház mindig kellemesen hűvös nyáron. A modern építészetben feledésbe merültek ezek az egyszerű elvek: hatalmas üvegfelületek – részben árnyékolók nélkül -, vékony, alig szigetelt falak és tetők, ki-be ugró homlokzatok jellemzik az épületeket. Minden helyiségben működik valamilyen elektromos berendezés: a hűtő, a plazmatévé és a számítógépek ontják a meleget. Az áram, amit felvesznek, gyakorlatilag hő formájában hagyja el a készüléket. A passzívházakban – melyek a legalaposabban kutatott épület standard képviselői – már a kezdeti elméleti vizsgálatok kimutatták, hogy a közép-európai mérsékelt éghajlati területeken álló épületek kiválóan hűthetők passzívan, azaz a régi parasztházak elvét követve. Így a hűtésre, a légkondicionálásra fordítandó energia, és annak költsége drasztikusan csökkenthető. Az első passzívház 1992-ben épült Darmstadt városában, azóta több mint 32 ezer ilyen épület lakói élvezik az alacsony energiaköltség mellett a kellemes nyári hűvöset. Ha nincs is passzívházunk, azért az alapelvek minden épületben működnek, és így a passzív hűtést bárki alkalmazhatja az otthonában. Ha teljesen nem is tudnánk átvészelni a nyarat a split klímaberendezés nélkül, a pénztárcánk meg fogja köszönni az ésszerű viselkedést. Így alkalmazzuk a passzív hűtést Minél jobb az épület hőszigetelése, annál hosszabb ideig képes tárolni az éjszakai hűvöset a nap folyamán. Ha az épület amúgy is felújításra szorul, feltétlenül hőszigeteljük! Főleg a tetőtérben javul drasztikusan a közérzet, miután vastag hőszigetelést kapott. A passzívházakban a hőszigetelés 30-50 centiméter is lehet. Minél többet szellőztetünk éjszaka, annál hűvösebb lesz napközben. Éjszaka általában lehűl annyira a levegő, hogy alkalmassá válik az épület szerkezetének hűtésére. Ehhez azonban magas légcserére van szükség, mivel a levegőnek alacsony a hőtároló képessége. Tehát az ablakokat ki kell tárni, de legalább is buktatni. Az emeletek közötti szintkülönbség segíti az épület átszellőztetését. Gondoskodjunk tehát arról, hogy a magasan lévő ablakok is nyitva legyenek. Napközben lehetőleg ne szellőztessünk, vagy csak a legszükségesebb mértékben. Szereljünk fel minden ablakra – lehetőleg külső – árnyékolót. A modern szerkezetek beengedik a fényt, de kizárják a közvetlen napsugarakat. Ha leengedjük a redőnyt, és kénytelenek vagyunk lámpát gyújtani, az meglehetősen kontraproduktív: a lámpa áramfogyasztása – amellett, hogy pénzbe kerül – jelentős mennyiségű hőt ad le a helyiségben. Ha nincs lehetőségünk külső árnyékoló felszerelésére, legalább belülről árnyékoljunk, bár ez a megoldás sokkal kevésbé hatásos. Különösen előnyösek az olyan anyagok, melyek külső oldalukon visszatükrözik a napfényt. Vészmegoldásnak a következőt ajánljuk: kartonra ragasztott alufóliát helyezzünk el az üveg belső oldalán. A fólia visszatükrözi a fénysugarakat azelőtt, mielőtt azok átváltoznának hővé. A helyiség ugyan sötét lesz, de több fokkal csökken a hőmérséklet. Ne felejtsük el eltávolítani a fóliát, mielőtt elkezdünk fűteni, ekkor ugyanis szükségünk van minden napsugárra. Kapcsoljunk ki minden felesleges áramfogyasztót, és vásároljunk energiatakarékos készülékeket! A laptop kevesebbet fogyaszt a hagyományos számítógépnél, a többletköltség 1-2 év alatt megtérül, s nem mellékesen kevésbé fűti nyáron az irodánkat. A gép kiegészíthető lapos monitorral és billentyűzettel, így még komfortosabb is és takarékosabb. A passzívház standard mesterfogásait a magyar tervezők is elsajátíthatják a nemzetközi minősített passzívház tervező képzés keretében, amelyen bemutatásra kerülnek a passzívház alapelvek, és azok gyakorlati megvalósításának módszerei. A tanfolyam elvégzése után vizsga is tehető. A sikeres vizsgát teljesítők megszerzik a Minősített Passzívház Tervező, vagy a Minősített Passzívház Tanácsadó címet, emellett egy nemzetközi tervezői adatbázisba is bekerülnek. Következő tanfolyamok: Pécs: 2011. szeptember 9. Budapest: 2011. szeptember 16. Bővebb információ:www.passzivhaztervezo-oktatas.com A cikk szerzője okleveles építőmérnök, passzívház minősítő és oktató
