Az itt bemutatott lakás ékes példája, hogyan lehet régi helyiségekből csodás új lakóteret varázsolni.
Újlipótvárosban vagyunk, egy 1938-ban épült, hangulatos társasházban. Gyönyörűen felújított lépcsőházban baktatunk fel a harmadik emeleti lakásba, amelynek egyik különlegessége, hogy lakói nem sokat változtak az évek során; házigazdánk, Áron ugyanis egy olyan tulajdonostól vásárolta, aki több mint hetvenöt évvel ezelőtt ide született.
– Nem kerestem intenzíven új otthont, de időről időre nézegettem az ingatlankínálatot – emlékszik vissza Áron, ahogy a fotózás előtt körbevezet minket a teljesen átalakított legénylakásban. – Egy átlagos hétköznapon, a munka végén különösebb ok nélkül eszembe jutott, hogy nemrég láttam egy izgalmas hirdetést. Amikor újra megnéztem, már tudtam, hogy meg fogom vásárolni, sőt azt is, hogy miként fogom átalakítani. Csak a házról és a lépcsőházról találtam képeket, a lakásról egyetlen fotó sem volt csatolva, de az alaprajz teljesen meggyőzött. Mivel nem volt fénykép, sejtettem, hogy valószínűleg lepusztult, de úgy gondoltam, ez nekem tökéletes, mert amúgy is át kell alakítanom, illetve át akarom alakítani.
Áron három használható szobát képzelt el új, 72 m2-es otthonába, és lényegesnek tartotta, hogy a nappali viszonylag tágas legyen. A középen elhelyezkedő hallt gyakorlatilag semmire sem lehetett használni, így végül úgy döntöttek, hogy a nappalival is összenyitható helyiségben az átalakítás után a konyha kapjon helyet.
– Sem elkötelezettje, sem ellensége nem vagyok az amerikai konyhás nappaliknak, de ha már amerikai konyha, akkor azt mindenképpen szerettem volna, hogy valamilyen szeparáció legyen a két funkció között. Ez itt a hatalmas üvegajtóknak köszönhetően adott – magyarázza házigazdánk.
A berendezésnél és az alapszínek kiválasztása során Áron az egyszerűséget kereste, mivel úgy gondolta, hogy karakteres festményei kevésbé lennének szuggesztívek egy színes környezetben.
– Az évek során magammal cipelt eklektika alapvetően meghatározza a lakás hangulatát, én pedig tudatosan törekedtem arra, hogy kortárs absztrakt képeim harmonizáljanak az alapokkal és a meglévő bútorokkal – meséli vendéglátónk. – A berendezés nagyrészt a korábbi otthonaimból származik, hiszen az évek során összegyűlt néhány régi, családi darab, ezeket ötvöztem a modern, saját kezűleg átalakított kiegészítőkkel. Kedvenceim a kortárs műalkotások, a retró plakátok és talán a barátok segítségével összehordott táblakollekció. Persze nagyon szeretem az általam táblafestékkel átalakított szekrényt is, amely szintén a családi örökség részét képezi. Ennek elsősorban érzelmi okai vannak, nemcsak régi emlékek kötnek hozzá, de magam csiszoltam és festettem, ráadásul egy számomra fontos angol rockbanda zeneszámának szövegével van teleírva.
A hangulatos lakásban a régi, örökölt darabok mellett saját kezűleg átalakított, átfestett bútorok is találhatók. Ha hasonlót szeretnénk, érdemes kísérletezni a különböző modern tárgyakkal: a semleges alapokat karakteres, izgalmas mintájú kiegészítőkkel és színes textilekkel dobhatjuk fel.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért!