Az ilyen lakást ne kényszernek tekintsük, sokkal inkább olyan adottságnak, amelynek értékeit lehetőségeinkhez mérten minél jobban ki tudjuk aknázni.
Azért senki se érezze rosszul magát, mert lakása berendezésekor kis alapterületen kell gazdálkodnia. A nehézségekhez viszonyuljon úgy, mint egy érdekes, megoldandó feladathoz, amelynek célja a lakás lakhatóvá tétetele. Ehhez a következőket ajánljuk: – első lépésként gondoljuk végig az egész teret, – a falak eltávolítása előtt vegyük számba az összes lehetőséget, – ha szükséges, okvetlenül konzultáljunk statikussal, – alaposan tervezzük (vagy terveztessük) meg az alaprajzhoz illő berendezést, itt ugyanis minden centiméternek jelentősége van, – különböző szintek alkalmazásával többszörösére növelhető a hasznos alapterület, – a lépcsőzetesen egymásra épített szintek tetejére, belsejébe ülőhelyet, asztalt, fekvőhelyet, tárolót lehet „becsempészni”, anélkül, hogy zsúfoltság-érzet keletkezne, – jól használható az üregesen kialakított dobogó, amelynek szabadon hagyott oldala alá használat után betolható az étkezőasztal a székekkel, – érdemes a galériára felvezető lépcsőfokokban tárolókat kiakakítani, – az egyre változatosabb formában kapható, görgőkön mozgatható, illetve összecsukható bútorokat szinte ennek a típusú lakásnak találták ki, – ügyesen csoportosított, különböző alternatívákra lehetőséget biztosító világítási megoldásokkal különleges térhatások érhetők el, – aki valamiért mégsem lenne itt boldog, gondoljon arra, hogy egy nagy hodályban milyen elveszettnek érezné magát.
