A tüzelőanyag-kereskedésekben kapható tűzifa általában nedves, ezért felhasználás előtt legalább egy, de inkább két évig szárítani kell.
A keményfák (akác, bükk, éger, kőris, tölgy és az összes gyümölcsfa), továbbá a juhar, a gesztenye és a szil nyugodt lánggal égnek, és magas a fűtőértékük. A gyorsan elhamvadó puhafák (fenyő, hárs, jegenye, nyár, nyír) alig adnak meleget, viszont szép a lángjuk, továbbá kiválóak gyújtósnak.
A rönkben vásárolt tűzifát nyár végén, kora ősszel érdemes kb. 30 cm hosszú kuglikra felfűrészelni, majd 7-10 cm vastag darabokra hasogatni, mert így gyorsabban szárad. A hasábokat lehetőleg raklapra, esetleg lécalátétre tegyük, hogy ne érintkezhessenek a talajjal, és gondosan, kötésben rendezzük el őket az oldalról nyitott vagy hézagolt falú tárolóban. A rakás mögött mindig hagyjunk egy tenyérnyi széles rést, hogy ott is áramolhasson a levegő. A csapadék ellen kiugró tetővel védekezzünk. Pincébe vagy teljesen zárt helyre berakodni csak száraz tűzifát szabad, máskülönben bepenészedhet.
Szükség esetén egy-két napi hasogatott nedves fát nagyjából kiszáríthatunk a cserépkályha tetején vagy kályha, kemence, kazán, kandalló mellett. A verandán kialakíthatunk egy pad alatti tárolórekeszt, hogy ne kelljen folyton fáért járni a kertbe. Egy gurulós állvány leegyszerűsíti az utánpótlás beszállítását. A napi adagot a tűz közelében tarthatjuk egy kosárban vagy ládában, illetve formatervezett tartóban.
Tűzkosárkisokos
A tűzkosár általában kovácsolt vasból vagy tűzálló festékkel kezelt lapos vasból készül. Kerti hulladékfa elégetésére is alkalmas. A kivehető hamufogó tálca megkönnyíti a takarítását. Egyes típusokhoz grillszett (rács és faszéntartó) is tartozik.
Színes, illatos láng
A fűz vagy a nyár világoskék lánggal ég, és kellemesen illatozik. Bizonyos anyagokkal átszínezhetjük a tűznyelveket. (Az interneten a lángfestésre kell rákeresni.) A jó illatú gyümölcsfák (pl. alma, körte, szilva) tölggyel, fenyővel, juharral való keverése is érdekes színhatást eredményez.
