Ma már sokan egyenrangú lakóterületként kezelik a tetőteret, a szokatlan síkok és megoldások ráadásul számos lehetőséget rejtenek magukban.
A tetőtér beépítését az építészek akkor szokták javasolni, amikor az épületmagasság-korlátozás miatt nem lehetséges egy teljes új szintben gondolkodni, de a szintterület-mutató megengedi egy plusz lakható rész kialakítását. Sok esetben az új építésű családi vagy társasházakat eleve így tervezik meg, illetve jellemzően beszélhetünk még a belvárosi régi bérházak tetőtereinek hasznosításáról. A tervezés során figyelembe kell venni a maximális gerincmagasságot. A szakemberek mindig törekednek a legnagyobb lakható terület kialakítására, a lehető legkevesebb 1,9 m alatti területtel. Lényegesen egyszerűbb a helyzet egy új ház esetében, mivel itt a technológiai sorrend nyilvánvaló. Hagyományosan a zárófödémre kerül a tetőszerkezet, mely gyakran fa, de lehet acél, illetve vasbeton koporsó födém is.
Ablakválasztás
Ha a tetőtérbe kerül a fürdőszoba, tanácsos a párának ellenálló poliuretán felületet választani, illetve szem előtt kell tartani a folyamatos szellőztetés fontosságát is. A modern ablakoknál ezt az ablak kilincsébe rejtett, por- és rovarszűrővel ellátott szellőzőnyílással oldják meg, így a kilincset lenyitva az ablak zárva marad, viszont a levegő észrevétlenül cserélődik.
A tájolás
A tetőterek esetében izgalmas térrendezési megoldásokat alkalmazhatunk, ugyanakkor gondos tervezésre van szükség, hiszen a ferde falsíkok megnehezítik a bútorozást. Érdemes megfontolni egy északi tájolású dolgozó létrehozását, ugyanis ilyen fekvés mellett az üvegfelületek állandóan világos teret biztosítanak. Gyakran a gyerekek beépített ágya vagy a tanulósarok kerül a ferde falak alá, de extra pakolófelületek elhelyezésére is tökéletesen alkalmasak az alacsonyabb részek.
