Gondolkodtál már azon, mi mindent tudnának mesélni otthonod legféltettebb kincsei? Madarász Magdolna, a Forma Boutique tulajdonosa a ’30-‘as–70-es évek legizgalmasabb darabjainak történeteit osztja meg egy-egy példával illusztrálva – ezúttal a nagy múltú porcelánmanufaktúra egyik különleges darabjáról.
Szép színes teáskészletek és rengeteg érdekes nipp a nagyi vitrinjében – valószínűleg elsőként ez jut eszünkbe akkor, ha a Hollóházi porcelánra gondolunk, igaz? A hatalmas lovas, hetyke bajuszával semmiképpen nem egy jellegzetes darabja e nagy múltú manufaktúrának.
A hollóházi gyár 1777-ben üveghutának indult, majd 1831-ben kezdett kőedénygyártással foglalkozni. Díszműárut a 20. század elejétől, porcelánt pedig a II. világháborút követő államosítás után kezdett készíteni.
A ’60-as években a művészeti szemlélet előretörésének eredményeként, a hollóházi gyár jelentős szerephez jutott. A modern tervezők, mint például Veress Miklós és Seregély Márta új formavilága és az iparművészeti tárgyak széles körű terjesztése folytán a gyár figurái és dísztárgyai hatalmas népszerűségre tettek szert.
A büszke huszár, esetleg János vitéz, feltételezhetően Veress Miklós munkája a ‘ 60-as évek első feléből. Egy sorozatgyártásba nem került, igen rövid széria darabja. Hatalmas mérete és aprólékos kidolgozottsága valószínűleg nem tette lehetővé az állandó gyártást. Máz alatti kék festése az aquincumi gyár aquazur technikájának előképe. Magyaros motívumai, elképesztő spagetti haja és kackiás bajsza alatti mosoly, mind az állandó jókedv hordozói.
Egy gyűjtő számára érték, egy otthon számára vidám, tartalmas látványelem a mindig derűs hollóházi óriásnipp, amely méretének és formájának köszönhetően ma is megállja a helyét a modern lakberendezésben.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!