A 20. századi építészet és dizájn történetéről lehetetlen beszélni Giò Ponti említése nélkül. Festett, írt, épületeket és tárgyakat tervezett.
Giovanni Ponti 125 esztendeje, 1891. november 18-án született Milánóban. A húszas évek elején szerzett diplomát a Milánói Műszaki Egyetemen, majd évtizedekig tanított. Magánéletéről keveset tudunk, mindenesetre az biztos, hogy igazi olasz családban élt: már fiatalon megnősült, és négy gyermeke született.
Bár építészként végzett, nem egyszerűen házak létrehozását tartotta feladatának. Belső tereket, bútorokat, lámpákat, kerámiákat, üveg és fém dekorációs elemeket tervezett, sőt előfordult, hogy a falfreskókat is maga festette.
Első munkahelyén, egy kerámiamanufaktúrában megismerkedett a kerámia- és üvegtárgyak világával, ami életre szóló nyomot hagyott gondolkodásmódján. Építészkarrierje 1923-ban indult, a neoklasszicista novecento jegyében. Tíz esztendővel később két mérnökkel megalapította a Studio Ponti–Fornaroli–Soncini nevű irodát. Ezekben az években tervezték a Fiat irodáit, illetve a Padovai Egyetem számára a Palazzo del Livianót, ahol a freskók is az ő tehetségét és kreativitását tanúsítják.
Az igazi szakmai fordulat akkor következett be, amikor megbízást kapott, hogy építse fel Milánó második felhőkarcolóját, a 32 emeletes Pirelli toronyházat. Pier Luigi Nervi és Arturo Danusso segítségével hamarosan elkészült a monumentális épület, amely világsikert hozott Ponti számára: sorra érkeztek a nemzetközi felkérések, Venezuelából, Bagdadból, Eindhovenből, Hongkongból. Az ő nevéhez fűződik a Denveri Művészeti Múzeum épülete, a milánói San Francesco-templom, valamint az 1971-ben emelt tarantói katedrális.
Emellett azonban mindvégig újabb és újabb darabokkal jelentkezett formatervezőként is. A számos ülőalkalmatosság közül a legismertebb talán a Distex szék vagy a Superleggera, utóbbi különlegessége, hogy nagy teherbírása ellenére pillekönnyű, és egyetlen ujjal meg lehet emelni. Karakteres lámpáit ragyogó színvilág és letisztult, minimalista vonalvezetés jellemzi, a Bilia névre keresztelt „lampada” például egy egyszerű kúp és egy gömb társításával született.
Autonóm alkotó személyiségként a művészet és építészet eggyé olvasztását tartotta legfőbb céljának. Kivételes egyéniség volt, napjainkban is modernséget sugalló látásmódja komoly hatást gyakorolt a 20. századi vizuális kultúra alakulására.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért!
