Az ünnepekre készülődvén rengeteg időt töltünk a konyhában. Nem mindegy, milyen körülmények között dolgozunk.
Mielőtt megtervezünk egy konyhát, gondoljuk végig a főzési és étkezési igényeket, a személyek számát és a vendéglátási szokásokat, mérjük fel a rendelkezésre álló helyet és végül azt, hogy milyen gépekre lesz szükség, és elbírja-e az elektromos hálózat azok egyidejű működtetését.
Mérlegelni kell azt is, hogy mennyi pénzt szánunk a konyhára, hiszen más-más árkategóriába tartozik a laminált, a fóliás, a festett, a furnéros vagy a különböző extra frontokkal gyártott konyhabútor (mint például az akril- vagy üvegajtós variációk).
A hetvenes években nagyon népszerű egyenes elrendezés mellett ma már az L, G és U alakú konyhák is közkedveltek, amelyekhez – megfelelő alapterület esetén – kis konyhasziget
csatlakozhat.
A tervezés során fontos észben tartani, hogy minél többször „fordul” a konyha, annál több
sarok keletkezik. Ha nem muszáj, a sarokba ne kerüljön se mosogató, se főzőlap, mert nem kényelmes, a toronyelemeket pedig célszerű a bútor valamelyik szélére tenni. Ilyen magas
elem a hűtőszekrény, egy kamravasalatot rejtő szekrény vagy egy olyan elem, amelyben 60-70 cm magasságban helyet kap a sütő is. (Így nem kell a földig hajolni, hogy megnézhessük a készülő ételt, illetve a sütő fölé a mikrohullámú sütő is bekerülhet). A sarkokhoz számtalan praktikus, kiforgatható vasalatot lehet kapni, így még a legeldugottabb részeket is ki tudjuk használni.
Érdemes áldozni a masszívabb fiókvasalatokra, mivel sokkal praktikusabb az edényeket kihúzható fiókokban tárolni, mint egy polcos-ajtós elemben, így nem kell térdre ereszkedve kibányászni a hátul lévő darabokat. Jó, ha lassítót is kap a fiók, hogy ne csapódhasson be – ez az ajtókra is vonatkozik –, és a tárgyak se csúszkáljanak a belsejében. Kijelenthetjük, hogy a lakásban a konyha megtervezése igényli a legnagyobb odafigyelést, vagyis alaposan át kell gondolni minden egyes elem funkcióját és helyét.
