Parlagfű up-date: az országban megjelent íva életerősebb, szaporább és veszélyesebb allergén növény, mint rokona, a parlagfű. Lássuk az első jelentéseket!
Lehet egy növény agresszív? Amikor olyan kiszolgáltatott… apró leveleit sóváran nyújtja a fény felé, vékony gyökereivel pedig épp hogy meg tud kapaszkodni a sovány és száraz talajon. Nem, egy növény nem lehet agresszív! Egyedül nem. De, ha sok van belőle?! Igen, sok növény együtt már durvulhat. Amikor egy távoli kontinensről származó növény bekerül az őshonosok közé, majd – a természetei szabályokat kijátszva – eluralkodik a táj felett, akár teljesen ki is szorítja a honos flórát! Mivel idegen, ellensége nincs, kártevője sincs, így kiválóan érzi magát, mondhatni: túl jól. Elszaporodik, először csak egy-egy növénytársulásban válik dominánssá, majd egyre nagyobb foltokat alkot, később akár hektáros táblákat sajátít el az őshonos növényzetből. Ilyenkor már van okunk agresszivitásról beszélni! Ilyen kártékony lehet néhány egyéves lágyszárú (parlagfű, aranyvessző, papagájvirág) vagy fás szárú (bálványfa, akác, feketefenyő) növény is. A botanikusok ezeket adventív (betelepült), vagy inváz növényeknek tartják, esetleg azt mondják rájuk, hogy neobióta. Gyüttment, magyarul.
53817-iva0-d000043A41f0ec3897868.jpg
A parlagfű egy közeli rokona, az íva 50 éve jelent meg Magyar-országon. Azóta itt van közöttünk, egyelőre inkognitóban, de az utóbbi években egyre nagyobb egyedszámban. Néhol teljes domboldalakat hódít meg. És ami mindenkinek meglepetést okozott: kiderült, hogy egyik napról a másikra felkerült a hazai allergén növények TOP10-es listájára. Tehát megérkezett a parlagfű update verziója!
Az íva (Parlagi rézgyom – Iva xanthiifolia) észak-amerikai eredetű jövevény, az 50-es évek elején honosodott meg hazánkban. A 70-es években néhány előfordulásról számoltak be a kutatók, míg a 80-as évek végén már a gyom rohamos terjedését jelezték. Vándorlása során először a bolygatott területeken telepszik meg, ott gyorsan uralkodóvá válik. Ilyen helyek például az útszélek, a kertek, a magára hagyott tarlók. Ahol az ember a természetes vegetációt megbolygatta, ott az íva megtelepszik. Békés és Csongrád megyében már jelentősebb kiterjedésű fertőzött területek találhatók, az ország többi részén egyelőre csak foltokban terjedt el.
MOST WANTED!
Személyleírása: egy-másfél méter magas, felálló, elágazódó szárú egyéves gyomnövény. A parlagfűtől való elkülönítése legkönnyebben a levelek alapján lehetséges: míg a parlagfűé szárnyalt, az íváé fordított tojás (a matematikusok szerint: romboid) alakú, fűrészes szélű. Virágzata hasonló a parlagfűéhez, színe zöldes-fehér, a virágok a levelek hónaljában fejlődnek.
Elsősorban útszéleken, vasút mentén kell felbukkanásától tartanunk, de szántóföldi kapás kultúrákban (főleg napraforgóban) is garázdálkodhat. Március elejétől tömegesen csírázik, virágai júliustól szeptemberig nyílnak, és termelik az allergiás reakciókat kiváltó milliónyi pollent. Az előrejelzések szerint a nyár végi őszi pollenszezonban a parlagfű mellett egyre nagyobb humán-egészségügyi gondot fog okozni az íva is, főleg, ha igaz, hogy a parlagfűnél is erősebben allergizáló hatású.
