Gondoltad volna, hogy a ház előtt virágot ültető, gereblyéző néni valójában „gerillakertész”? Mint a legtöbben, akik úgy döntenek, hogy saját portájukon kívüli területet szépítenek meg növényekkel. De mit jelent ez?
A gerillakertészet eredetileg a polgári engedetlenség egy fajtája, a lényege, hogy civilek a város elhanyagolt zöld területeit, parlagon heverő tereit újjáélesztik, de ezt nem a hivatalos utat végigjárva teszik, hanem engedély nélkül. Sokszor annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet valamilyen társadalmi problémára, elsősorban arra, hogy mindnyájan felelősök vagyunk környezetünkért – lokális és globális értelemben egyaránt.
A gerillakertész mozgalom az 1990-es évek második felében jelent meg Angliában, vezéralakja pedig egy bizonyos Richard Reynolds volt, aki blogjával és a témában írt publikációival a mai napig a szerveződés egyik fő motorja. Reynolds néhány évvel ezelőtt Magyarországon is járt, és ha már itt volt, akkor természetesen „gerillakertészkedett” is egy kicsit a Ferenciek terén. Bár kézikönyvét minden valamirevaló követője nagy becsben tartja, 12 pontos szabályrendszerét viszonylag kevesen tekintik szentírásnak.
– Magyarországon a gerillakertész akcióknak általában nincs politikai üzenetük, egyszerűen arról szólnak, hogy szeretnénk megszépíteni a lakókörnyezetünket – magyarázza Szikra Renáta művészettörténész, a gerillakertészet egyik elkötelezett hazai képviselője. – Reynolds könyve szerint például kizárólag napnyugta után, gumicsizmában lehetne efféle akciót végrehajtani, de lássuk be, ez itthon meglehetősen provokatív fellépésnek tűnne. Míg egy napközben az utcán kertészkedő személyre senki nem figyel oda, ha valaki ugyanezt fejlámpával az éj leple alatt tenné, valószínűleg hamar rendőrt hívnának a környéken élők.
Magyarországon a gerillakertészek elsősorban társadalmi munkát végző helyi lakosok, akik csak azért „gerillák”, mert a jog szerint közterületen engedély nélkül növényeket ültetni illegális. Léteznek ugyanakkor olyan művészeti kezdeményezések, melyek a gerillakertészek eszközkészletét alkalmazzák organikus köztéri műalkotások (kert, park, növényinstalláció) létrehozásához, tehát az urban art egyik irányzataként is értelmezhető a fogalom. Jó példa erre a mohagraffiti vagy zöldgraffiti, amely valójában egy zöld növényekből – leggyakrabban mohából – készült, „élő festékkel” a falra írt szöveg. Szikra Renáta hangsúlyozza, nagyon lényeges, hogy a gerillakertészek felelősségtudóan viselkedjenek. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az elültetett növénynek utógondozásra, locsolásra van szüksége, hanem azt is, hogy nem szabad felelőtlen módon fát, nagy méretű növényt telepíteni, esetleg valamilyen invazív fajt meggondolatlanul rászabadítani a környezetre.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért!
