A régi falusi kertek népszerű növénye modern városi környezetben is romantikus hatást kelt, és kiválóan bírja a tűző napot.
Kis-Ázsiában őshonos mályvarózsa (Althea rosea) valamikor az 1400-as években került Európába. A Szentföldről hazatérő keresztes lovagok terjesztették el, majd a szerzetesek Európa-szerte hosszú ideig gyógynövényként tartották a kolostorkertekben.
A kétnyári növény az első évben csupán csipkés szélű, rozettás elrendezésű leveleket hoz, majd a második évben a nyár derekától szeptemberig szinte folyamatosan, végálló fürtökben nyílnak látványos virágai.
Szaporításához a virágok hervadása után kifejlődő, megbarnult tokterméseket szárítsuk meg, majd szedjük ki belőlük az érett magokat, és tegyük el jövő tavaszig papírzacskóban, kis dobozban. Április közepétől vessük el őket ládába, virágcserépbe vagy szabad földbe, majd a kifejlődött palántákat július végén, augusztus elején telepítsük a végleges helyükre. Szabad földi vetés esetén ugyanekkor célszerű a növénykéket kb. 20 cm-es tőtávolságra ritkítani.
Erőteljes gyökérzete miatt a mályvát nem igazán lehet átültetni, ezért jól gondoljuk meg, hogy hová kerül!
Napos fekvést, tápanyagban gazdag, humuszos, nem túl nedves talajt igényel. A dúsabb virágzás érdekében tavasszal szórjunk szárított, érlelt marhatrágyát a tövek köré.
Aszályos időszakokban érdemes a növényt rendszeresen locsolni, valamint az öntözővízhez nyáron kéthetente egy kevés tápoldatot keverni.
Fő ellensége a mályvarozsdának nevezett gombás betegség. A növényeket rendszeresen vizsgáljuk át, és a beteg vagy gyanús leveleket távolítsuk el, amilyen gyorsan csak lehet. A levelek hamar kinőnek, regenerálódnak. A palántákat földi bolha, az érlelődő magokat ormányosbogár pusztíthatja. Ahol ezek a kártevők megjelentek, ott néhány évig tanácsos felhagyni a mályvarózsa nevelésével.
A mályvarózsa jótékonyan takarja a kevésbé mutatós házfalakat, melléképületeket. Jó szomszéd napraforgó, lángvirág, szarkaláb mellett és egynyári ágyások hátterében. Szalagágyban vagy csoportos ültetés esetén középen legyenek a sudár mályvák!
Lenyűgözően gazdag a virágok színválasztéka: a fehér mellett a sárga, rózsaszín, piros és lila árnyalataiban pompázó mályvák szivárványként hatnak a kertünkben. A hibridek szirmainak felszíne finom krepp-papírra emlékeztet.
Ügyeljünk a társnövények színkombinációjára: fehér mellé piros vagy valamilyen sötét, sárga mellé sötét vagy lila virágú fajta ajánlható. A sötét különlegességeket (pl. Eger, Holló) csak mértékkel alkalmazzuk! Az alacsonyabb Balaton fajtacsoport és a magasabb Hungária közötti szintbeli eltérés is jó tervezési lehetőséget nyújt. A hibridek vágott virágnak is kiválóak.
