A háztartásban és a kertben keletkező növényi hulladék kezelését érdemes körültekintően átgondolni. Amellett, hogy a szerves anyagokat a komposztálóban gyűjtjük, egyéb lehetőségeink is vannak a felhasználásukat illetően – ezzel kapcsolatban oszt meg tippeket Beh Mariann, a STIHL kertápolási szakértője.
1. Miért fantasztikus a komposzt?
Számos kiváló könyv, cikk jelent már meg a kiskerti komposztálás megvalósításáról, azt azonban kevesen tudják, hogy miért is annyira rendkívüli a komposztálás végeredménye, a komposzt. A komposztnál nem igazán találunk jobb anyagot, amely természetes módon fokozza a talaj élővilágának aktivitását – egy maréknyi komposztban közel tízmilliárd mikroorganizmus található. Az érett komposzt illata kellemes, az erdei talaj illatára hasonlít. Színe barna, állaga morzsalékos. Magas humusztartalma mellett nagy előnye, hogy rosttartalma is kiemelkedő, ennek köszönhetően jó a nedvességtartó képessége.
2. Az erdő mintájára?
A humuszképződés folyamata az erdőkben is megfigyelhető, itt valósul meg természetes körülmények között a tökéletes körforgás. Az avarszintre hulló élőlények maradványainak lebomlásából származó szerves vegyületek lebomlanak, a talajban élő hasznos élőlények humusszá alakítják azokat. A talajban található élőlényeknek hatalmas szerepe van abban, hogy egészséges, a növényeink számára kielégítő tápanyagtartalmú és szerkezetű földbe tudjunk ültetni a kertünkben. A talajlakó élőlények a talajra hulló szerves és szervetlen anyagokból állítják elő a humuszt, amely a talaj felső rétegében alakul ki. Amikor nagyobb, mélyebbre hatoló gyökérzetű növényt ültetünk, az ültetőgödör elkészítésekor a talaj felső, legtermékenyebb rétege kerüljön a gödör aljába, ahova a növény gyökérzete kerül majd.
3. Ássunk vagy ne?
A humuszban gazdag, termékeny talajrétegű kert felé vezető út első lépése, hogy ősszel nem ássuk fel a kertünket. Sokkal többet tehetünk a talaj termékenységéért, ha ősszel a már letermett egészséges növényi maradványokat és a gyomnövényeket kihúzzuk, majd a talajon hagyjuk. Tömörödött talaj esetében használjunk négyágú villát: a villát szúrjuk a talajba, toljuk előre, majd húzzuk ki – így nem pusztítjuk el a talaj hasznos lakóit. A konyhakertben tavasszal a korán lekerülő zöldségek után vessünk zöldtrágya növényeket, mint például bíborherét, csillagfürtöt, mustárt vagy facéliát. Ezek a növények javítják a talaj szerkezetét, elnyomják a gyomnövényeket, és sok beporzó rovart vonzanak a kertbe. Lekaszálásuk után a zöldtrágya növényeket terítsük szét a talajon. A lebomló, szerves növényi maradványok alatt laza, porhanyós és nedves talajt találunk. Tavasszal tegyük a komposztálóba a területen maradt növényi maradványokat és csak ekkor ássuk fel a konyhakertet.
4. Mi mindenből lehet mulcs?
Mulcsnak az olyan anyagokat nevezzük, amelyek alkalmasak a talaj takarására. Ez lehet a levágott fűnyesedék, félig érett komposzt, lehullott lomb, szalma, aprított fakéreg és faforgács. A mulccsal való takarás előnye, hogy megakadályozza a gyomnövények növekedését, meggátolja a talaj kiszáradását, valamint csökkenti a talaj nedvességtartalmának párolgását. A kisméretűre vágott faapríték alkalmas a fák és a vastagabb gyökerű sövények köré fedőrétegként, de a kerti közlekedő utak borításaként, vagy az évelő dísz- és gyógynövények alá is használható. A mulcs elkészítésében nagy segítséget jelenthet egy erős aprítógép, melynek használatával könnyedén rendet teremthetünk a kertben. A kombinált, elektromos aprítógép előnye, hogy nem csak a gallyakat, hanem a virágnyesedéket, az avart, és a levágott füvet is kisebbre apríthatjuk segítségével. A STIHL aprítógépek zajcsillapított tölcsérrel rendelkeznek, amely csendesebb működést tesz lehetővé, így használatuk során a környezetünket sem fogjuk zavarni.
+1: Hogyan gyorsítható a komposztálás folyamata?
A háztartásban és a kertben keletkezett szerves hulladék újrahasznosításával akár 25-30%-kal kevesebb hulladékot dobunk ki a szemetesbe. A komposztálás folyamata hónapokkal csökkenthető, ha a komposztálóban csak odavaló hulladékot gyűjtünk, illetve, ha a belekerülő anyagokat minél kisebbre aprítjuk. A komposztálóba kerülhet az organikus háztartási szerves hulladék, a levágott fűnyesedék, a kisebb gallyak, a lehullott levelek. Ne tegyük azonban a komposztálóba a gyümölcsfákon fennmaradt moníliás gyümölcsöket, a fényes papírhulladékot, az állati eredetű maradékot, és a háziállatok ürülékét se. A komposzt néhány havonta történő forgatása, keverése szintén gyorsítja a komposztálást.
(PR cikk)
