A megszokottól eltérő színezetű széncinegét a Miskolci Egyetem parkjában kapta lencsevégre Dr. Varga Attila Károly egyetemi docens.
Bizonyára sokan emlékeznek arra a madáretetőre, amelyet a Miskolci Egyetem formatervező hallgatói készítettek még tavaly. A csodálatos madárházikó azóta folyamatosan fogadja tollas vendégeit, a vörösbegy és a széncinege is gyakori vendég itt. És most kiderült, hogy ez a szezon egy kivételes érdekességgel is szolgált! Dr. Varga Attila Károly az egyetem docense rendszeresen kijár a szuperkényelemmel ellátott etetőkhöz, így lett figyelmes egy különleges színvilágú széncinegére. Még fotókat és videókat is készített a rendkívül ritka példányról.
Technikai tananyaghoz keresett témát a Tanár úr
„A Gépészmérnöki és Informatikai Karon oktatott Képfeldolgozás című kurzusom gyakorlati óráihoz évek óta készítek saját fotókat a Miskolci Egyetem parkjában, télen leginkább az Egyetemváros számos pontján elhelyezett madáretetők környékén.
A madarak fotózása közben tűnt fel egy olyan széncinege, mely tollazatának számos része festékhiányos, világosabb a megszokottnál. A fekete például teljes mértékben hiányzik, helyette barna szín figyelhető meg; a kismadár tollazatában ez a legsötétebb szín” – írta szerkesztőségünkhöz küldött levelében a tanár úr.
https://www.youtube.com/watch?v=x2BdsEIDyy4
Igazán barátságos a „kishibás” széncinege
A kismadár pillanatok alatt hozzászokott az emberi jelenléthez, rendkívül barátságosnak mutatkozott, sőt, kevésbé félénk, mint a társai. „A fajtársak részéről kiközösítés jele egyáltalán nem tapasztalható, egyenragú tagként tekintenek rá” – magyarázta dr. Varga Attila. A Miskolci Egyetem gépészmérnöki karának docensét egészen komolyan érdekli a kismadarak élete, ezért a nem mindennapi, különleges tollazatra tekintettel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez fordult a széncinegénél tapasztalható pigmenthiány beazonosítása miatt.
De a National Geographic is foglalkozott a témával. Írásukban arra utalnak, hogy a miskolci széncinege pigmenthiánya azért lépett fel, mert „ino” példányról van szó. A jelenség az albinizmus „gyengített” formája. Ebben az esetben a madár még képes a színért felelős melanint termelni, ám ez a melanin nem sötét, így ennek hatására a madár tollazata fehér vagy egész halvány drapp is lehet. Noha az ilyen egyedszeme legtöbbször piros, de látásszerve ettől függetlenül jól működik. Így az ilyen madár képes eleséget gyűjteni, vadászni – vagyis fennmaradni a vadonban, természetes körülmények között. Akárcsak a miskolci pigmenthiányos széncinege.
Köszönjük a felvételeket!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
Érdekel!
Madáretető-csodák a botanikus kertben, ilyet még nem láttál
A madáretető a rigók, cinkék, vörösbegyek és egyéb madarak számára sokszor a túlélést jelenti, pláne kemény teleken. Mi leginkább az egyszerű, házikó formájú etetőket ismerjük, de most egy kiállításon kiderült, hogy a művészek sokkal színesebben, érdekesebben képzelik a madárházakat.
