A komposztáló beszerzése még a legkisebb kerthez is logikusnaktűnik. Mégis sokan halogatják a kialakítását, mondván, hogy elcsúfítja a látványt. Pedig a komposztáló nagyon hasznos, valóságos főnyeremény: mutatjuk a bizonyítékot!
A komposztáló praktikus megoldás: a fűnyesedék, a hullott avar, a levágott ágak és a konyhai hulladék mind mehet bele. A növekedő dombocskában aztán minden, ami rákerült, lebomlik, és a foyamat végére tápanyagokban gazdag humusz keletkezik. Ez igazi kincs a kertben, hiszen a zöldségek, virágok, dísznövények alá bátran kiszórhatjuk, de ültetőgödrökbe is adagolhatunk belőle. Ha komposztálunk, jelentősen csökken a háztartási szemét mennyisége és tisztább marad a kuka! Nem véletlen, hogy egyre többen terveznek komposztálót a kertjükbe. Jót teszünk a környezetnek, hiszen a zöldhulladék újrahasznosul, táplálja a növények új generációját.
Lehetőleg ne a napra kerüljön
A legjobb hely a komposztálónak a kert egy félreeső, ám a házból könnyen megközelíthető része. De a legfontosabb, hogy félárnyékoos helyen legyen. Arra is érdemes figyelni, hogy a szomszédokat ne zavarja.
Elkészíthető házilag is, egyszerűen
Ha van otthon építkezésből maradék anyag, némi kézügyességgel, akár házilag is készíthető komposztáló: lehet fém hálós, vesszőből fonott, de használt raklapokból épített is. Arra minden változatnál figyelni kell, hogy jól szellőzzön, és könnyen lehessen benne forgatni az anyagokat, tehát hozzáférjünk a kupachoz. Ha nincs bennünk késztetés a barkácsolásra, vásárolhatunk is komposztálót. Egy négyfős családnak egy 1-1,5 m3-es méretű darab általában elegendő méretű.
Ahhoz, hogy beinduljanak a lebontó folyamatok, nem mindegy, hogy mit és milyen arányban teszünk a komposztba. Figyelni kell a nitrogén és a szén arányára, hiszen, ha valamelyikből nincs elegendő, akkor nem a lebomlás, hanem rothadás indul be, és bűzös lesz a komposztáló (ideális esetben szinte semmilyen szaga nincsen). Így érdemes tartani a helyes arányokat: 75% zöld hulladék, konyhai hulladékkal keverve (ez lehet gyümölcs, lenyírt fű, zöldség, kihúzkodott gyom, kávézacc, krumplihéj, stb…) 25% cellulózban dús hulladék – vagyis gallyak, forgács stb…
Válogatni kell a szerves hulladékot is!
Nem kerülhet bármi a komposztálóba: húsféléket, nagyobb csontokat tilos belerakni, ahogy sütés után maradt olajnak, illetve a vegyszereknek sem itt a helye.
A komposztáló is igényel némi gondoskodást
Érdemes a komposztálót időnként leellenőrizni: legyen kellőképpen meleg, nem szabad, hogy penészedjen, és semmilyen rossz szaga nem lehet. Ha mégis így van, az azt jelenti, hogy nem elegendő az oxigén, vagyis át kell keverni vasvillával. A nedvességre is figyelni kell: ha kiszárad, meg kell locsolni, ha túl nedves, akkor rothadás indulhat be, ezért száraz hulladékot kell hozzáadni, például száraz falevelet, apróbb gallyakat.
Érdemes ősszel belevágni!
Praktikus megoldás, hiszen így könnyen találunk helyet az ősszel lehullott faleveleknek és egész télen hordhatjuk a kupacra a konyhai hulladékot. Tavasszal érdemes átforgatni a kupacot, majd a nyár folyamán folytassuk a zöldhulladék elhelyezését itt, havonta egyszer legalább forgassuk át. Nyár végére megérik a komposzt, és máris lehet cserepes növények átültetéséhez, gyümölcsfatelepítéshez használni. Elkerülhetetlenül lesznek benne nagyobb darabok, ezért a kiemelt komposztot érdemes felhasználás előtt átrostálni.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!