A köztereken tavaszonként megcsodált fasorokat vagy ligetes csoportokat alkotó japáncseresznyét a kiskertbe szoliterként is érdemes ültetni.
A csemete jó vízelvezetésű talajba, lehetőleg a végső helyére kerüljön, mert rosszul tűri az áttelepítést. A napsütést szereti, árnyékos részen kevesebb virágot hajt.
Fajtakalauz
A számtalan változat közötti választást megkönnyíti a szirmok száma, a virágszín, a virágzás ideje és a fa formája szerinti kategorizálás. Az alább ismertetett fajták hazai faiskolákban is beszerezhetők.
Prunus × yedoensis „Somei Yoshino„: Ha Japánban bemondják a tévében vagy a rádióban, hogy virágzik a szakura, akkor mindenki a jedói cseresznye azon változatára gondol, amelyet a 19. század végén nemesítettek Szomei faluban. A kopasz ágakon kis csokrokban növekvő ötszirmú fehér virágok a száruknál halvány rózsaszín árnyalatúak.
Prunus sargentii: A szahalini cseresznye virágának is öt szirma van, de ezek rózsaszínűek, és a virággal együtt nő a levél is. Az apró bogyótermés emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Prunus serrulata „Kanzan„: Telt virágai sötét rózsaszínek. Nem hoz termést. Koronája fordított kúp alakú, lombja ősszel szépen színeződik. Magyarországon talán ez a leginkább elterjedt.
Prunus „Kiku-shidare-zakura„: A csüngő japán díszcseresznye tömve telt sötét rózsaszín virágaival, a szomorú fűzhöz hasonlóan lefelé hajló ágaival a kert csodálatos tavaszi dísze.
Érdekességek a szakuráról
– A Japánban őshonos díszcseresznyék – szakurák – nem hoznak termést, csak a szépségük miatt nemesítik őket.
– A szakura szó a cseresznyefát és annak virágát, valamint Japán nem hivatalos nemzeti jelképét is jelenti.
– A legtöbb díszcseresznye virága 5 szirommal rendelkezik, de vannak 20, 30-40, sőt akár 100 szirmú változatok is.
– A klasszikusnak tekintett, halvány rózsaszínbe hajló fehérek mellett léteznek sötétebb rózsaszín, tiszta fehér, sárgás és zöldes virágú fajták is.
Ne keverjük!
Az áprilisban szirmot bontó vérszilvát első ránézésre könnyű összetéveszteni a japáncseresznyével, ám a Prunus cerasifera „Woodii„ a rózsaszín virágaival együtt megjelenő, sötétbordó színüket a lombhullásig megőrző leveleivel is díszít. A 6-8 m magas, 3-4 m széles gömbkoronát nevelő fa ehető, bár savanykás gyümölcsöt terem. Hátránya, hogy a bő termés miatt nagyon szemetel.
