A vertikális kertek feladata, hogy visszacsempésszék a nagyvárosi emberek életébe a természetet – nem egy-két cserepes növény, hanem akár több száz négyzetméteres zöld területek formájában.
A 20. században a városokból egyre inkább kiszorult a növényzet, és úgy tűnik, csak mostanában jöttünk rá, mennyire hiányzik a természet közelsége. Az épített zöldfalak, amelyek mesterséges vagy természetes tartószerkezetre támaszkodnak, olyan helyekre is képesek kertet varázsolni, ahol vízszintesen kevés lenne hozzá a hely. Európa legnagyobb kültéri zöldfala Londonban van, 180 000 örökzöld növény együttese alkotja. A csodálatos fotókat nézegetve persze számos kérdés merül fel az emberben. Mindenekelőtt az, hogy vajon nem túl bonyolult-e egy ilyen vertikális kert létrehozása és gondozása?
Kiss Márton, az első hazai zöldfalakat építő cég tájépítész mérnöke elmondta, hogy ma még sokkal több vertikális kertet építenek külföldön, mint Magyarországon, de azért az itthoni piac is folyamatosan nő. Mind a külső, mind a belső zöldfalaknak számos szerethető, ráadásul gazdaságilag is előnyös tulajdonsága van. Kimutatták például, hogy a zöldfalakkal bíró munkahelyeken 20 százalékkal kevesebb a megbetegedés, a levegő páratartalma kiegyenlített, magasabb az oxigénszint, és a növényzetnek nyáron fűtő, télen pedig hűtő hatása van.
A szakember szerint azonban magánházakban biztosan nem lesz általános ez a megoldás. Nem elsősorban az ára miatt, hanem azért, mert speciális vízvezeték- és csatornamegoldásokat igényel, amelyeket utólag túl bonyolult kialakítani, és a karbantartást szakemberek végzik. Egy 10 négyzetméteres felületen 8-900 darab növény él, és mivel ezek folyamatosan megújulnak, az elszáradt hajtásokat folyamatosan el kell távolítani, sőt egyéb rendszeres munkálatok is vannak. Ugyanakkor külső tereken nem okoz gondot a szakszerű karbantartás, különösen a földet teljes mértékben mellőző technológia mellett, amelyet Kiss Mártonék dolgoztak ki.
Nagyobb méretű belső zöldfalakkal elsősorban irodaházakban, középületekben találkozhatunk, de sem ott, sem a kültéri zöldfalaknál nem jellemző, hogy virágokkal színesítenék a látványt. Kiss Márton elmagyarázta, hogy bár telepítenek virágzó növényeket is, ezeknek jelentéktelen virágaik vannak, így a színváltozatosságot inkább a levelekkel érik el.
Az immár 15 éve tevékenykedő hazai zöldfalépítőknek egyébként szövetsége is van, a ZÉOSZ, azaz Zöldtető és Zöldfal Építők Országos Szövetsége. A tagokat többek közt az köti össze, hogy mind hisznek abban, a zöld területek növelése a fenntartható fejlődés zálogaként korunk egyik legfontosabb feladata. A zöldfalak, zöldtetők elterjedése megoldást jelenthet, hogy a városokban folyamatosan csökkenő zöldterületek nagyságát növelni lehessen. Ráadásul minden zöldfal egyéni, teret ad a tervező kreativitásának: mint egy japánkertből, valódi művészeti alkotás válhat belőle. És mivel a felhasznált anyag folyamatosan változik, megújul, növekszik, maga az alkotás sem statikus, folyamatosan új és új esztétikai élményt kínál a befogadónak.
Vertikális zöldségeskert?
Becslések szerint 2050-re 3 milliárd lakóval növekedhet a Föld népessége, és valószínűleg egyre csökkennek majd a most is szűkös mezőgazdasági területek, ezért kertészek, biológusok, sőt építészek is dolgoznak a probléma lehetséges megoldásán. Ennek egyik módja a vertical farming, azaz függőleges gazdálkodás elterjedése lehet. Az ilyen farmok ugyanazon elvek szerint működnek majd, mint a beltéri zöldfalak, csak nem dísznövények, hanem zöldségek és fűszerek teremnek a falakon. Nagy előnye, hogy a gazda nincs kitéve az időjárás szeszélyeinek, és elvben bármilyen zöldség bármikor termeszthető. Ez a futurisztikusnak tűnő megoldás már ma is működik, a szingapúri Sky Greens például napi egy tonna zöldséget termel.
