A nyár elejéig csendes pangás lesz a hazai lakáspiacon, mivel a fejlesztőknek több fronton is nehezebb körülményekkel kell megküzdeni. A raktár- és szállodaépítkezések viszont felgyorsulnak, miközben egyre kevesebb szociális és mezőgazdasági ingatlanberuházás indul.
A szokásosnál is nehezebben kezdték az évet a nagy lakásberuházók, többségük szerint legkorábban a második negyedév közepén-végén fejeződhet be a pangás. Tavaly a telekáfa és a hitelfelvételi szigorítások miatt sokan előre hozták a vásárlást, így ez a kereslet most nincs. A fejlesztőket azonban a bankok is szorítják, hiszen a jelentősebb kockázat és a megnövekedett értékesítési idő miatt a nekik kölcsönző pénzintézetek az eddigi 20-25-ről 40-50 százalékra is megemelték a szükséges önerőt. Mivel ezt a cégek jelentős része nehezebben teremti elő, inkább elhalasztja a tervezett beruházást, de legalábbis az év második felére tolja. Ezt alátámasztotta Báthory Balázs, a Wallis Ingatlan Rt. vezérigazgató-helyettese is, aki lapunknak nyilatkozva hozzáfűzte: logikus következmény, hogy az új lakások iránti kereslet ideiglenes visszaesése kedvez a használtak forgalmának, ott máris igen jelentős élénkülés tapasztalható. Szakértők szerint a lakástulajdonosok azonban kivárnak, mert még magasabb árakban reménykednek. Ilyenformán csak azok adják el tulajdonukat, akiknek éppen most kellene az új lakás újabb részleteit fizetni, vagy esetleg családi okok miatt sürgősen meg kell válni az otthontól. Az Ecostat elemzői a tavalyi utolsó negyedévben készült és az idei esztendőre vonatkozó legutóbbi jelentésükben úgy fogalmaztak, hogy a lakások, az ipari, a kereskedelmi és szolgáltatási építmények és a szállodák körében várható az építtetési kedv erősödése, míg a művelődési és oktatási, a szociális és egészségügyi, a mezőgazdasági épületek és az üdülők építése várhatóan visszaesik. A top 100 nagyvállalat ingatlanfejlesztési várakozása 1,8 százalékponttal javult az előző negyedévihez mérten, s ezzel az év legjobb eredményét érték el, ami 36 százalék. Csökkent a nagyvállalatok saját tulajdonú ingatlanjainak aránya, és nőtt a bérleményeké. A gazdasági körülmények változásával sok esetben jelentősen változik a működésükhöz használt ingatlanok fajtája és tulajdonviszonya. Gazdálkodási nehézségeik esetén még a nagyvállalatok is értékesíteni kényszerülnek nélkülözhető ingatlanjaikat, vagy feladják, vagy olcsóbbra cserélik bérleményeiket – fejtette ki Akar László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója. Hasonló helyzetben vannak a kis- és középvállalatok, de méretüknél fogva jobban érzik a gazdasági megszorításokat, nehézségeket, mint a nagyvállalatok. Az év első három negyedében folyamatosan csökkent ingatlanfejlesztési indexük, s csak az év végére javult 2,1 százalékponttal. Hol több saját ingatlant üzemeltetnek, hol pedig inkább bérlik az ingatlanok egy részét, attól függően, hogy hogyan alakul gazdasági helyzetük. Tartósnak ígérkező gazdasági nehézségek esetén a kis- és középvállalatok is értékesítik ingatlanjaikat, vagy feladják bérleményeiket, ezzel növelik bevételeiket és csökkentik folyó költségeiket, ráfordításaikat – érzékeltette a helyzetet a szakember. A következő hat hónapban az ingatlanpiac minden szereplője az előre becsült inflációnál magasabb árnövekedést vár az ingatlanáraknál, sőt a munkaerő költségének várt emelkedése is jelentős. Öszszességében a legnagyobb mértékben a telkek árának növekedését jelezték a kérdezettek, mely átlagosan 15,7 százalékkal lesz magasabb 2004 első felében, mint volt a múlt fél évben. Utána az építőanyagárak emelkedése (10,6 százalék), majd az építési-szerelési tevékenység árai (9,9), a tervezési díjak (9,7) és a munkaerőköltségek (9,4) következnek.
