Bár az uniós lakáshitelek 5-6 százalék kamatukkal csábítónak tűnhetnek a hazai magánszemélyek számára, aligha várható, hogy ezen a téren jelentős elmozdulás következne be.
A hazai lakásrendelet legfrissebb módosítása miatt kedvezőnek tűnhetnek jelenleg a lakáshitelek kondíciói az Európai Unióban, hiszen – piaci feltételek mellett – már 5-6 százalékos kamattal hosszú lejáratú jelzálogkölcsönhöz juthat az ügyfél, ami alacsonyabb a magyar támogatott kölcsönök kondícióinál is. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ezzel együtt nem várható drámai változás az uniós csatlakozás után, a kínálkozó lehetőség a Magyarországon élők számára egyelőre inkább elméletinek tűnik. A jelzálog alapú lakáshitelek ugyanis az unión belül is inkább „országon belüli” műfajnak számítanak. A hitel igénylésének jellemző minimális feltétele, hogy az adós devizabelföldi legyen. Újabb akadályt jelent, hogy a külföldön lévő, fedezetül felajánlott ingatlan értékét nehezebb és drágább megbecsülni, és az unióban sem létezik még elfogadott, egységes becslési rendszer. Csillik Péter, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza szerint sem valószínű, hogy rövid távon komoly fordulat következne be a magyar banki ügyfelek hitelfelvételi szokásaiban. A hitel és pénzkölcsön nyújtása, a pénzügyi lízing, illetve a pénzügyi ügynöki tevékenység végzése – határon átnyúló szolgáltatás formájában – már most is megengedett bármely OECD-ország bankja számára. Így az ebben az országcsoportban működő hitelintézetektől eddig is vehettek és vettek is fel kölcsönt magyar ügyfelek. (Az EU-tagok jogosítványa viszont bővebb ennél: az unió másik tagállamában működő hitelintézet – megadott feltételek esetén – bármely, határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.) Az EU-ban működő bankok betéti kondíciói – a mostani feltételeket figyelembe véve – sem tűnhetnek túl csábítónak a magyar ügyfelek számára, hiszen a jelenlegi, 12,5 százalékos jegybanki alapkamat az uniós bankokéhoz viszonyítva többszörös hozamokat eredményez. Így bár hazánk májusi uniós csatlakozása nagyobb kínálatot hoz a pénzügyi szolgáltatások területén, rövid távon nem kell gyökeres változásokra számítani ezen a piacon – hangsúlyozzák a piaci szereplők.
