Főbérlős albérletet már szinte senki nem keres, a társbérletek viszont annál népszerűbbek a fővárosi bérlakáspiacon, ahol 45-50 ezer forinttól indul az önálló lakások havi bérleti díja, a külföldiek azonban ennek többszörösét is kifizetik. Vidéken az árak alacsonyabbak, az egyetemi városokban jó üzlet az albérletkiadás.
A lakástulajdonosok havonta legalább 50 ezer forintos bevételre számíthatnak a fővárosban, ha szeretnék kiadni otthonukat. A nagyobb alapterületű, kétszobás, a központhoz közelebbi lakásoknál legalább 65-70 ezer, míg a jó helyen fekvő, minőségibb, bútorozott lakásokért akár 100 ezer forintot is meghaladó bérleti díjat lehet kérni – és nagyon sokszor kapni is. A főbérlős lakások iránt alig van kereslet, inkább jellemző, hogy többen vesznek ki egy nagyobb lakást – jellemzi a piaci helyzetet Murányi Ákos, az ingatlanközvetítéssel foglalkozó Duna House elemzési vezetője. Ebben a műfajban is több variáció ismert: vagy ismerősök társulnak egy albérletbe, vagy pedig a már meglévő bérlők keresnek a felszabadult helyekre (szobákba) újabb bérlőtársakat a rezsiköltségek arányos részének átvállalásával. A bérbeadóknak azzal kell számolni, hogy a külsőbb városrészeken található lakótelepi lakásokért általában 50-60 ezer forintot kérhetnek, de a bérbevevő eleve tudja: itt viszonylag nagyobb a rezsiköltség, mint másutt. Az egyes lakások színvonala és állapota is igen vegyes képet mutat, az extrákkal ellátott, felújított lakásoktól kezdve egészen a több évtizede teljesen elhanyagolt ingatlanokig terjed a kínálat. Az alsóbb árkategóriákban a bútorozottság nem feltétlenül befolyásolja az árat: például a XI. kerületben a forgalmas Móricz Zsigmond körtér mellett 57 ezer forintért kínálnak egy viszonylag jó állapotú, teljesen bútorozott 40 m2-es földszinti lakást, míg a tér másik oldalán egy hasonló árú és alapterületű lakás esetében a bútorzatot mindössze egy régi szekrény képviseli. Az árak elhelyezkedéstől, lakástípustól függően jelentősen eltérhetnek: a XIII. kerületben egy új építésű házban található 37 m2-es, bútorozott lakásért 90 ezer forintot kérnek havonta, míg nem messze egy 80 m2-es ingatlant adnak bérbe ugyanennyiért. Külön kategóriát jelentenek a külföldi diákok, akik szinte kizárólag az V., VI. és VII. kerületben keresnek lakást, teljes bútorzattal és konyhafelszereléssel – a budai oldal iránt szinte egyáltalán nem érdeklődnek. A diákok két típusba sorolhatók, a hosszabb ideig itt tartózkodók akár 2-3 évre is kivesznek egy lakást, amelyre személyenként 2-300 eurót tudnak költeni havonta, így leginkább a 100-150 ezer forintos árkategóriában kínált kiadó lakások után érdeklődnek. Sokan jelzik, hogy egyedi fűtésű lakást szeretnének bérelni, valamint két fő esetén a nappalin kívül még legalább két félszobának kell lennie. Az exkluzívabb ingatlanokért 3-500 ezer forintot is elkérhetnek egy hónapra, a Belgrád rakparton egy 95 m2-es dunai panorámás bútorozott lakás bérleti díja 400 ezer forint havonta. Ennél is drágább kiadó lakásokat találhatunk a budai elit negyedekben, egy 120 m2-es, exkluzív kivitelű lakásba 650 ezer forintért költözhetünk be. Vidéken főleg az egyetemi városokban élénk az albérleti piac, amely az egyetemi félévek kezdetéhez igazodva elsősorban nyár végén-ősz elején, valamint január-februárban indul be. Az egyetemi városokban még inkább jellemző az, hogy több diák közösen bérel ki egy-egy lakást, ennél a rétegnél a főbérlős megoldás gyakorlatilag teljesen kizárt. Pécsett jellemzően a kertvárosi és uránvárosi részen lehet sok kiadó lakást találni (mindkettő paneles terület), itt egy szobáért 15-20 ezer forint körüli összeget kérnek el. A panelházakban másfél-két szobás, bútorozott lakásokat jellemzően 30-45 ezer forint közötti összegekért kínálnak – minél jobbak a közlekedési lehetőségek, annál egyszerűbb az ingatlan kiadása. A városközponthoz és az egyetemekhez közeli lakásokat szintén viszonylag könnyű kiadni, az ár ilyen esetben akár – a lakás minőségétől függően – az 50-60 ezer forintot is elérheti. Pécs keleti része, a közgazdasági és jogi egyetemtől kifelé viszont alig keresett ebből a szempontból. Debrecenben szintén az egyetemek, főiskolák környékén lehet a leggyorsabban kiadni a lakásokat – például a Kassai vagy Laktanya utcában, de népszerű a Debrecen Plaza környéke is. Az árak itt is 35 ezer forinttól kezdődnek, 55-60 ezer forintért már jó állapotú és elhelyezkedésű, háromszobás lakást is ki lehet bérelni. Szombathelyen igen nagy a kereslet a 35 ezer forinttól kezdve elérhető, 1-1,5 szobás lakások iránt. A lakások meglehetősen gyorsan elkelnek, különösen a belvárosi, felsőoktatási intézmények közelében elhelyezkedők. A piac hasonló jellegzetességeket mutat, mint Pécsett: főbérlős lakást itt sem igazán keresnek. Mivel a lakás kiadása bizalmi kérdés, nem egy bérbeadó válogat a bérlők között, esetleg előre kiköti, hogy milyen bérlőket ne vigyenek ki a lakásába az albérletekkel is foglalkozó ingatlanközvetítők – mondja Murányi Ákos. Sokan idegenkednek a háziállattól, de nem mindenhol fogadják szívesen a gyermekeseket sem. Az egyetemi városokban a piacot jórészt az ott tanuló fiatalok tartják el, de egyre több példa van arra is, hogy a kedvező hitellehetőségeket kihasználva az egyetem kezdetén a szülők lakást vásárolnak gyermeküknek, majd a képzési idő végén azt – szerencsés esetben nyereséggel – értékesítik. Mára a piacon szinte teljesen általánossá vált a kaució intézménye, amely vagy az utolsó hónapokban lelakható, vagy pedig kiköltözéskor a tulajdonos visszatéríti. Ennek összege az esetek többségében egy-három havi bérleti díjat jelent, amelyet a tulajdonos korábbi rossz tapasztalatai, illetve a leendő bérlővel szembeni szimpátiája jelentősen befolyásolhat. Egyre gyakoribb, hogy a telefon-, internet- és egyéb szolgáltatást a bérlő a saját nevére kell megrendelje, elkerülendő a tetemes tartozások hátrahagyását. A szerződéskötés – amelyet az esetleges problémák, viták elkerülése érdekében minden esetben javaslunk – és a számlaadás különösen az alacsonyabb árkategóriában még mindig nem mindennapos.
