Az ingatlanpiacon a nyár folyamán a keresleti és a kínálati oldal is általában csökken, hogy aztán ősszel új lendülettel induljon útjára. Jelenleg az ingatlanok iránti kereslet az állami támogatásoknak köszönhetően töretlen, az ár pedig ennek megfelelően emelkedik – és úgy látszik, hogy még fog is. Ingatlant vásárolni tehát ezekben az időkben is jó döntés lehet.
Török Dávid ingatlanszakértő segítségével összegyűjtöttük azokat a fogalmakat, amiket mindenképpen érdemes ismerni ingatlanvásárlás előtt – és azokat is, amikre a fogalmak kapcsán figyelni kell!
Tulajdoni lap: Ez a dokumentum nemcsak az ingatlan egyes tulajdonságait (méret, jogi jelleg.) és a tulajdonosok adatait tartalmazza közhiteles módon, tehát nagyon magas fokú jogbiztonságot nyújtva, hanem azokat a jogilag jelentős jogokat és tényeket is, amik kulcsfontosságúak egy ingatlan megvásárlásakor. A tulajdoni lapon látható például, hogy van-e a az ingatlanon haszonélvezeti- vagy elővásárlási jog, illetve milyen teher van az ingatlanon. Vásárlás előtt mindenképp kérjük ki a tulajdoni lapot elektronikusan az ingatlan-nyilvántartásból!
Energetikai tanúsítvány: A lakás energetikai tanúsítványa árulkodik a fizetendő rezsi várható mértékéről, illetve képet ad arról is, hogy milyen esetleges felújítási munkálatokra van szükség az ingatlanon az energiahatékonyság növeléséhez.
SZMSZ: Egy társasház esetén az SZMSZ, azaz a Szervezeti és Működési Szabályzat legtöbbször a Házirenddel együtt tartalmazza a társasházra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, betekintést nyújtva a társasház mindennapi működését, és az ott lakók együttélését szabályozó kérdésekbe.
Kizárólagos használati jog Írásba foglalja, hogy egyes helyiségek (pl. tárolók, parkolóhelyek) használatára mely lakó jogosult. Érdemes ezt is elolvasni, sokszor az eladók ugyanis “megszokás vagy szokásjog alapján” mondják, hogy adott parkolóhely a leendő lakót illeti – holott ennek nem mindig van jogalapja.
Vagyonszerzési illeték: A vagyonszerzési illeték mértéke ingatlanok esetén 4% – CSOK igénybevétele esetén azonban illetékmentesség jár.
Ingatlan adózás: Az ingatlan eladása utáni adó kiszámolása nem egyszerű feladat. A képlete: eladási ár – vételi ár – elszámolható költségek = adóalap. Elszámolható költségnek számít minden komfortfokozatot javító, vagy egyéb, kellően jelentős értéknövelő beruházás, de akár az ügyvédi díj és ingatlanközvetítői díj is. Az így kiszámolt adóalapot 15%-os SZJA terheli, amelyet azonban a vásárlás és az eladás között eltelt idő tovább csökkent, amelynek a mentén az ingatlan értékesítése a vásárlástól számított 5. év kezdetétől adómentessé válik.
Jelzálog: Jelzálog bejegyzése akkor kerül egy ingatlanra, ha az ingatlan a hitel biztosítékául is szolgál. Ilyen esetekben az ingatlan teher alatt áll (de nem kerül a bank tulajdonába).
Adóstárs: Abban az esetben, ha a hitelfelvevő nincs rendszeres foglalkoztatásban, jövedelemszerzése bizonytalan, vagy egyszerűen csak a részére adható hitelnél nagyobb hitelösszegre van igény, akkor egy adóstárssal együtt lehetségessé válhat, hogy ugyanarra az ingatlanra a bank magasabb hitelösszeget folyósítson. Az adóstársat ugyanakkora felelősség és kötelezettség terheli, mint az adóst.
Vételi szándéknyilatkozat: Sokszor kérik az ingatlanosok, hogy a két fél mihamarabb írja alá a vételi szándéknyilatkozatot, vagy más néven vételi ajánlatot. Ez egy rendkívül fontos biztosíték mindkét félnek az ügylet véglegessé tételéhez, hiszen a jog szerint ingatlanra érvényesen kizárólag írásban, papír alapon lehet megállapodni (esetleg még minősített digitális aláírással elektronikus úton, ami azonban magánszemélyek között egyáltalán nem elterjedt). Vételi szándéknyilatkozatot akkor írjunk alá, ha tényleg megtetszik egy adott ingatlan, és nem tervezzük számos másik ingatlan megtekintését, hanem megegyezésre kívánunk jutni a másik féllel.
Olvass többet a legfontosabb tudnivalókról az ingatlan blogon!
