Ybl Miklós nélkül elképzelhetetlen a magyar építészet. Neve fémjelzi azt a korszakot, amikor hazánk felzárkózott Európához, és kibontakozott a gazdag építészeti kultúra.
A magyarországi historizmus kiemelkedő alakja, Ybl Miklós 1814-ben született Székesfehérváron. Családja az ausztriai Klosterneuburgból származott, tanulmányait Bécsben, Párizsban és Münchenben végezte. Pályája kezdetén Pollack Mihály mellett dolgozott rajzolóként, így ő készíthette a Nemzeti Múzeum dísztermének kifestési tervét.
TOP 5 enteriőr
5 kedvenc enteriőrünk „a Boldog Békeidők” Budapestjéből
A XX. század első évtizedének, az I. világháborút megelőző időszak gazdasági és kulturális virágzását hívjuk „a Boldog Békeidők” korának, amely építészeti szempontból is igazán különleges.
Néhány év múlva az Országos Építészeti Igazgatóságnál próbált elhelyezkedni, de kérelmét elutasították, így mestere ajánlásával Heinrich Koch bécsi irodájába került. 1841-ben Pollack Mihály Ágoston nevű fiával Pesten megalapították a Tervező Intézet nevű vállalkozásukat. Egyik első munkájuk az ikervári Batthyány-kastély újjáépítése volt.
Nagy csalódásként élte meg, hogy sikeres építőmesteri vizsgája ellenére 1843-ban elutasították kérelmét, és nem vették fel a „kőmíves mesterek” közé. Koch a tehetséges fiatalembert a befolyásos Károlyi család figyelmébe ajánlotta, így lett uradalmi építész. A fóti, illetve más kastélyok, a családi sírbolt és egy plébániatemplom felépítése kötődik ehhez az időszakhoz. Utóbbi a magyar romantika kiemelkedő emléke, akárcsak a Múzeum körúti Unger-ház.
1846-ban Fótra költözött, pár év múlva pedig feleségül vette Lafite Idát, aki nevelőnőként élt a Károlyi családnál. Hamarosan megszületett egyetlen gyermekük, Félix. Ybl indult a Magyar Tudományos Akadémia 1861-es tervpályázatán, de kis idő elteltével visszalépett. Végül építésvezetőként vett részt a munkában.
A polgárosodás korában az egyházi és világi hatalmasságok mellett a vidéki kisnemesek és polgárok is komoly építkezésekbe kezdtek, így Ybl sem maradt soha megrendelés nélkül. Az ötvenes éveiben járó mester a neoreneszánsz stílusban teljesedett ki igazán, ennek az alkotói periódusnak állít emléket a nagycenki Széchenyi-templom, valamint a Festetics és a Károlyi család városi palotája. Hild József halála után ő vette át a Szent István-bazilika építésének irányítását, majd az 1870-es, 1880-as években olyan óriásprojektek következtek, mint a Fővámház, az Operaház, a Várkert Bazár és a budvári királyi palota bővítése.
Teherbírása legendás volt: egyedül is kézben tartotta egy-egy hatalmas építkezés munkálatait, mindenre figyelt, még segédje sem volt. „Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom” – mondta a halk szavú zseni. Kortársai egyidejűleg kiváló kőfaragónak és ácsmesternek tartották.
„Nem egy botját ütötte cafatra a köveken, megmutatandó a vállalkozóknak, hogy rossz anyagot küldtek” – jegyezte fel az igényes Yblről Schön Frigyes. Hihetetlenül gazdag életművet hagyott hátra, több mint 130 budapesti és közel száz vidéki épület fűződik a nevéhez. 1891-ben halt meg. Fort Sándor által tervezett síremléke a Fiumei úti temetőben áll, a domborművet Stróbl Alajos készítette.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
