Veszélyes a paleolit táplálkozás?

Amióta megjelent Szendi Gábor pszichológus könyve, majd szakácskönyve is a paleolit táplákozásról, sokan száműzték étrendjükből a gabonaféléket, a tejtermékeket és a hüvelyeseket. Azok sincsenek kevesen, akik támadják a módszert. A Hölgyvilág ezért egy asztalhoz ültette a „feltalálót”, Szendi Gábort és egy dietetikust, Kovács Juditot.

Hölgyvilág – Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy a civilizációs betegségek egyik legfőbb oka a helytelen táplálkozás. Vitánk tárgya inkább az, mit kellene, pontosabban mit nem kellene ennünk. A Szendi Gábor-féle iskola szerint azt, amit a kőkorszaki – paleolit – ember sem evett: például gabonaféléket, cukrot és tejtermékeket.

Szendi Gábor – Az ember alkalmazkodott egy étrendhez két és félmillió éven át, és nem lehet káros következmények nélkül áttérni egy másikra töredéknyi idő (nagyjából tízezer év) alatt. A bizonyíték: a ma élő természeti népek, akik táplálkozásukban az ősi mintát követik, a természet nyújtotta táplálékokat fogyasztják, sokkal egészségesebbek, mint mi, náluk az infarktus, a cukorbaj és a különféle autoimmun betegségek ismeretlenek.

Kovács Judit – Egyértelmű, hogy a ma embere megbetegszik a nagy mennyiségű gyorsan felszívódó szénhidrátféle (kenyér, tészta, rizs, krumpli, édesség stb.) fogyasztásától. De a kulcsszó a tudomány mai állása szerint a mértéktelenség. Nem a szénhidrátforrások háromnegyedének kiiktatása a cél, hanem a megfelelően összeállított étrend. A középkorban az emberek többsége kásaféléken élt, azaz gabonán. Tejet is fogyasztottak. A civilizációs betegségeknek akkor már rajtuk is jelentkezniük kellett volna.

Sz. G. – De nem fogyasztottak akkora mennyiségben a káros ételfélékből, mint mi. A tejfogyasztás például csak a tejipar kialakulása után nőtt meg ennyire. Bizonyítható, hogy étrendünkben az 1880-as évek végétől fokozatosan nőtt a finomított szénhidrátok – a gabonafélék, a burgonya, a cukor – szerepe. A civilizációs betegségek okozói a nagy szénhidrátterhelés mellett az idegen fehérjék, pl. a tej, glutén, bizonyos lektinek, amelyekkel elődeink évmilliókig nem találkoztak, ezért a mai ember sem tudja ezeket megfelelően lebontani.

Hölgyvilág – Bizonyítható, hogy elődeink egészségesebbek voltak nálunk?

Sz. G. – Napjaink paleo módon táplálkozó természeti népeinek vizsgálata egyértelműen igazolja ezt. Szokásos érv, hogy ezek az emberek rövid ideig élnek. Negyven-ötven év a várható élettartam, de ez azért ilyen alacsony, mert a csecsemőhalálozás jelentős. Aki viszont eléri a 15 éves kort, az 70-75 évig él. És a felnőttek nem rákban, nem szív- és érrendszeri vagy autoimmun betegségekben halnak meg, hanem fertőzésekben, sérülésekben, végelgyengülésben.

Hölgyvilág – A várható átlagéletkor sosem volt ilyen magas a nyugati társadalmakban, mint ma.

Sz. G. – Ez a javuló higiénének és az orvostudománynak köszönhető, nem pedig a táplálkozásnak. A magyar ember átlagosan addig él, mint egy hadza vadász, azaz 70-75 évig.

A teljes interjú a Hölgyvilág magazinban!