A kezdő vállalkozások életében nagy erőlépést jelent, amikor az otthoni „garázs”, mint első bázisból a nagyvilág elé lépnek, és üzlethelyiséget bérelnek. Tekintsük át, hogy mire kell ebben az esetben figyelni.
Hol keressünk?
Kiadó üzlethelyiséget az ingatlan hirdetési portálokon is találunk szép számmal, azonban ne feledkezzünk el az adott terület önkormányzati bérbe vehető helyiségeiről sem. Az önkormányzati vagyon privatizációjakor sok helyiség maradt önkormányzati tulajdonban éppen azzal az elgondolással, hogy a helyiség bérbeadásából jelentős bevétele származhat az önkormányzatoknak.
Ezt olvastad már?
Gyümölcsösből értékes lakóingatlan: amit a telek átminősítéséről tudni érdemes
Az ősz beköszöntével egyre többen keresnek üres telket, mivel a téli időszakban megtervezett és jövő tavasztól megkezdett építkezés eredményeképpen a család a jövő karácsonyt már az új otthonban ünnepelheti. Nem mindegy azonban, hogy hol vesszük a telket és milyen szabályok alapján lehet rá építeni.
Ezen kívül érdemes megkeresni a közös képviselőket is, hiszen sok esetben a társasháznál is éltek azzal a lehetőséggel, hogy az utca fronti üzlethelyiség a tulajdonostársak közös tulajdonában maradt, így azt a társasház jogosult hasznosítani, és az ebből befolyó bevétel a társasház bevételét fogja gyarapítani.
Fontos, hogy műszakilag rendben van-e
Mielőtt bérleti szerződést kötünk egy üzlethelyiségre, feltétlenül nézzük vagy nézessük meg műszaki szempontból is a helyiséget. Nem egy esetben előfordul, hogy például egy szuterénben vagy pincében, remek helyen lévő helyiség lambériázott vagy dohos szagúnak tűnik. Ebben az esetben gyanakodhatunk arra, hogy a vízszigetelés nem megfelelő, amely azon kívül, hogy kellemetlen szaggal jár, a helyiségben tartózkodó vagy oda látogató személyek egészségre is káros lehet.
Feltétlenül ellenőrizzük, hogy a fűtés és hűtés megoldott-e, van-e biztonsági védelem, tűzriasztó rendszer, és ha a helyiségben nincs kialakítva vizes blokk, vagy csak egy WC van, akkor ez elegendő lesz-e az üzlethelyiségben végezni kívánt tevékenységhez.
Ne felejtsük el ellenőrizni a közüzemi szolgáltatások mérésére szolgáló órákat! Ennek hiányában tisztázni kell, hogy milyen átalány mennyiség után vagy átalány összeget kell majd fizetni a bérbeadó felé.
Biztos, hogy megfelelő a helyiség a vállalkozás céljára?
Az üzlethelyiséget abból a szempontból is meg kell vizsgálni, hogy a benne folytatni kívánt tevékenységhez kell-e a társasház hozzájárulása (pl. éjjeli szórakozóhely esetén), illetve a helyi önkormányzattól, illetve a jogszabályban meghatározott szakhatóságoktól (pl. NÉBIH, Katasztrófavédelem stb.) kell-e hozzájárulást beszerezni, kell-e például az önkormányzati rendelet szerint parkolót biztosítani. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása azért is szükséges, mert nagy valószínűséggel a helyiség átalakítására lesz szükség, amelynek feltételeit azonban már a bérleti szerződésben rögzíteni kell.
Milyen jogszabályok vonatkoznak az üzlethelyiségek bérletére?
Mind a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), mind a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi. LXXVIII. törvény (Lakástv.) rendelkezéseit figyelembe kell venni a bérleti szerződés megkötésekor.
A Lakástv. szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait – a törvény Második részében foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.
Ez azt jelenti, hogy hasonlóan a lakásbérleti szerződéshez előírás, hogy az üzlethelyiségre vonatkozó bérleti szerződés kerüljön írásba foglalásra.
A bérleti szerződésben rögzíteni kell a bérlet időtartamát, amely a lakásbérletnél általánosan jellemző egy év határozott időnél általában hosszabb. Helyiségbérlet esetén a bérlőnek szinte mindig átalakítást kell végezni a helyiségben, amelynek költségét ki kell tudja termelni az üzlet, így érdekelt abban, hogy hosszabb távon biztosítva tudja a helyiséget. Az már külön tárgyalás és megállapodás kérdése, hogy a bérbeadó hajlandó-e az olyan jellegű beruházások és átalakítások egészét vagy részét maga is finanszírozni, amely az üzlethelyiség értékét valójában növeli. Ilyen lehet például, ha a fűtést korszerűsítik, vagy a nyílászárókat hőszigeteltekre cserélik.
Alapszabály, hogy minden az ingatlant érintő átalakítást megelőzően a bérbeadó, illetve, ha ez más személy, akkor a tulajdonos hozzájárulását kell kérni a munkák elvégzéséhez. Alapszabály az is, hogy a bérlő a bérleti szerződés megszűnésekor az általa létesített, kizárólag az állag sérelme nélkül leszerelhető tárgyakat viheti el. Például egy légkondicionáló berendezés kiépítésekor, a bérlő kizárólag a készüléket magát szerelheti le, azonban a falban vagy a falon található kiépített vezeték a helyiségben kell maradjon.
ÁFÁ-val vagy anélkül?
A felek a helyiségbér összegében szabadon állapodhatnak meg, amely bérleti díjat általában havonta előre kell fizesse a bérlő a bérbeadó számlája, illetve pénzügyi bizonylata alapján. Az üzlethelyiség bérlete alapvetően ÁFA-mentes, azonban a bérbeadónak lehetősége van arra, hogy választása szerint azt ÁFA körbe vonja, amely esetben a bérleti díjon felül a bérlőnek az ÁFÁ-t is meg kell fizetnie.
Még több hasonló cikk
Lakásbérleti kisokos: hogy egyszerű legyen a bérlés és a kiadás
Az augusztus sok más egyéb teendő mellett a kiadó lakások keresésének hónapja is. Akár kiadnánk, akár bérelnénk, sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat a későbbiekben, ha az alábbiakkal tisztában vagyunk.
Rezsi rendezése
A bérlő a bérleti díjon felül köteles megtéríteni az üzlethelyiség használatával kapcsolatban felmerülő közüzemi költségeket a bérbeadónak, vagy közvetlenül a szolgáltatónak.
Abban az esetben, ha a közművek (víz, csatorna, áram, gáz) a bérlő nevére kerülnek átírásra, akkor közvetlenül kell a számla alapján fizetni a szolgáltatók felé. Ha a közművek a bérbeadó nevén maradnak, akkor ő fog számlát kiállítani a bérlőnek az általa elfogyasztott mennyiség és a közmű számla alapján azzal, hogy a számlában fel kell legyen tüntetve, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Természetesen a magánszemélyeket csak abban az esetben terheli számla kiállítási kötelezettség, ha ők a bérbeadásra vonatkozóan adószámot váltottak ki. Külön adószámmal nem rendelkező magánszemély bérbeadó esetén 2019. január 01-től bevezetett alapvető változás, hogy a bérlő által a részére a bérleti szerződés alapján megfizetett közüzemi költségeket már nem kell bevételként és költségként feltüntetnie a személyi jövedelemadó bevallásban.
A határozott idejű bérleti szerződés felmondása
A határozott idejű bérleti szerződést rendes felmondással nem lehet megszüntetni, amely a fent már említett beruházások miatt mind a bérlő, mind a bérbeadó érdekében állhat.
A határozott idejű szerződés azonban nem jelent béklyót egyik félnek sem, ha a másik fél nem teljesíti a jogszabályban vagy a szerződésben rögzített kötelezettségeit. A bérbeadó természetesen felmondhatja a bérleti szerződést például akkor, ha a bérlő akár a bérleti díj, akár a rezsi költséget a szerződésben meghatározott határidőig nem fizeti meg és a bérbeadó a teljesítésre a jogszabályban meghatározottak szerint felszólítja. Az azonnali hatályú felmondás szigorú szabályokhoz és határidőhöz kötött, amelynek elmulasztása a felmondás érvénytelenségét eredményezi.
Ez a szabály a következő:
Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bérleti díjat nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.
